Közös épületbe költözik a könyvtár és a levéltár

Jelenlegi helyére 1960-ban került a megyei könyvtár. De már a hetvenes–nyolcvanas években szűknek bizonyult az épület, melynek tervezésekor az ötvenes évek igényeit tartották szem előtt. Nem volt például megoldott a szabad polcrendszer. Ezt az igazgató, Liebhauser János így érzékelteti:

– Olyan a különbség, mint a szatócsbolt és a szupermarket között. Az egyikben az eladótól kéred, amit keresel, a másikban szabadon járkálsz, és válogatsz a kínálatból.

A bővítést először az udvari rész beépítésével kívánták megoldani, aztán úgy, hogy átköltöznek a vármegyeházára, később az út túloldalán lévő nyomdaépület jött szóba, mondván, hogy az üzem jobban járna, ha egy városszéli telephelyet létesítene, ahol az áruszállító járművek könnyebben mozognak, parkolnak, mint a centrumban. S volt egy megvalósulás közeli terv is, nyolc-tíz évvel ezelőtt, az Agóra program keretében, amikor az akkori főiskolai kar E épületébe került volna a könyvtár és a levéltár. De egyrészt a rendkívül bonyolult előkészítési procedúra miatt, másrészt azért, mert a levéltár nem fért volna el, az is meghiúsult. 

– A levéltár – mondja Liebhauser János – nemcsak annyi, amennyit látunk belőle a vármegyeházán. Van még azon kívül három telephelyük, s az a jogos igényük, hogy ha költözniük kell, akkor egy helyre kerüljön mindenük. Ez most megoldódni látszik. A nyáron született egy kormányhatározat arról, hogy a volt laktanya területén kerül sor a két intézmény együttes elhelyezésére. A Modern Városok Program keretében egy új épületet kapunk, még az idén megkezdődnek az előkészületek, amire 263 millió forint áll rendelkezésre.

Tágas lesz a hely. A könyvtár a mostani kétezer helyett négyezer négyzetmétert használhat majd, s a levéltár is több mint háromezret. A jelenleginél csak jobb helyzet alakulhat ki. Mert nemcsak a levéltári anyagok vannak több helyen tárolva, hanem a könyvtáriak is. A gyermekkönyvtárat már rég kiköltöztették a központi épületből, és sorra birtokba vettek helyiségeket a szomszédos házakból: a volt KISZÖV-székházból, a volt Kispipa Étteremből, a Mattioni Eszter-féle házból. A könyv- és hanghordozó-kölcsönzés mellett foglalkozik rendezvényszervezéssel, oktatással, kínál játszóházi és más programokat a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, miközben 97 település szolgáltató könyvtáraként is működik. Teszi mindezt 33 fős alkalmazotti létszámmal, szemben más megyei könyvtárakkal, amelyek 40-50 személyt foglalkoztatnak.

Az eddigi megfeneklett fejlesztési kísérleteknek egy haszna mindenképp volt: napirenden tartották a könyvtár ügyét. – Legalább 25 tervvel rendelkezünk – mutatja az anyagokat az igazgató –, úgyhogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök két éve itt járt Szekszárdon, konkrétumokat láthatott, s valószínűleg ezért is kapott zöld utat a beruházás. Most már csak tető alá kell hozni két év alatt a kétszintes, alápincézett épületet. S ha minden összejön, már csak annyi lesz a dolgunk, körülbelül 2020 tavaszán, hogy a könyveket, kazettákat, lemezeket átköltöztessük. Ami nem kevesebb, mint 364 ezer tétel.

Négymilliárdból valósulhat meg

Az 1389/2017-es kormányhatározat értelmében ebben az évben több mint 263 millió forintot, jövőre 1,7 milliárdot költhetnek, az azt követő évben pedig 2,1 milliárdot némileg meghaladó összeg áll majd rendelkezésre a projekt megvalósításához. Az új épületben a könyvtáré mintegy 2500, a levéltáré 1700 négyzetméter lesz, és további 1500 négyzetméternyi területet használhatnak majd közösen. A tervezett átadási határidő: 2019. december 31.