kosárlabda

2018.12.04. 17:28

Kiemelt helyen áll Harsi polcán a VOSZ-tól kapott Prima díj

Idén Magyar Sport kategóriában vehetett át megyei Prima díjat Harsányi Mária, az Atomerőmű KSC Szekszárd kosárlabdacsapatának utánpótlásedzője. Múltról, jelenről és picit a jövőről is beszélgettünk vele.

Berg Sándor

– Pályafutása megkoronázásaként tekint erre a díjra?

– Végtelenül örültem az elismerésnek, úgy gondolom, hogy amit a szekszárdi és a magyar kosárlabdáért játékosként és edzőként eddig tettem, azt most ezzel a szép, a polcomon kiemelt helyen álló szobrocskával díjazta a VOSZ. Mindezt szülővárosomban kaphattam meg, ez még nagyobb elismerés. Nem is bírtam ki könnyek nélkül. Azonban őszintén mondom, ennyi év távlatából nem számítottam rá, nagyon meglepődtem – mondta lapunknak a kitüntetett Harsányi Mária, a KSC Szekszárd kadett és junior csapatának edzője.

– A „Harsi” név és a szekszárdi kosárlabda az elmúlt évtizedek alatt összeforrt. Ha nem a sport mellett dönt, Harsányi Mária nevét most hol olvashatnánk?

– Valószínűleg a pedagógusi pályát választottam volna, így valahol arrafelé kellene keresni. Sosem felejtem el, kis koromban, ha volt egy kis szabadidőm, állandóan tanítani akartam. Ha a szomszéd gyerekekkel voltam, akkor nekik magyaráztam, nekik mondtam, hogy mit csináljanak. Úgy terveztem, hogy a Budapesti Főiskolán tanulok tovább, végül beleszerettem a kosárlabdába, így érettségi után a BF-ből BSE lett.

– Elég nagy ugrásnak tűnik ez, főleg annak tudatában, hogy későn kezdett el kosarazni.

– Tizennégy évesen ismerkedtem meg a sportággal, későbbi apósom, Szabó Ödön mesteredző látott bennem fantáziát, ő karolt fel. Sokat köszönhetek neki emberként és sportolóként is, tőle kaptam először utánpótláscsapatot is. Később magával vitt a BSE-hez, ahol igazi játékossá váltam. Kétszer nyertem a fővárosiakkal bajnokságot, egyszer pedig Magyar Kupát.

– Nem lepődött meg, hogy Önre bíztak egy olyan csapatot, amelyben csak pár évvel fiatalabbak szerepeltek?

– Edzésszituációban sokat segítettem a csapattársaknak, ezt vette észre Szabó Ödön edzőm is. Ismét használhattam pedagógusi vénámat, és habár későn kezdtem el kosárlabdázni, mégis sok tudást tudtam átadni a gyerekeknek.

– A sportág iránti szeretete mellett temperamentuma is közismert. Utánpótlásedzőként ez áldás vagy inkább átok?

– Sokáig úgy éreztem, a keménységem miatt és mert hangos vagyok és nyíltan elmondom a kritikámat, sok játékosom nem szeret. Aztán pár éve, amikor egy korábbi tehetséges játékosom, Gaál Zsófia felkeresett és elmondta, rólam írja a szakdolgozatát, hogy milyen a jó edző, teljesen ledöbbentem. Azóta több egykori tanítványomtól jött visszacsatolás, hogy az a következetesség és időbeosztás, amit miattam kellett megtanulniuk, mennyit segít nekik felnőttkorukban. Ezek azok a pillanatok, amiért megéri ezt csinálni. A mai fiatalokat sajnos nehezebb rávenni a kemény edzésre és következetes játékra. Persze vannak kivételek, ilyen Studer Ágnes, aki nagyon alázatos, minden edzésemen a maximumot nyújtotta, hatalmas a munkabírása. Mindig nyerni akar, olyan, mint én. A jelenlegi utánpótlásból Andi Hannát és Holcz Rebekát tudnám hozzá hasonlítani.

– Szavaiból azt veszem ki, hogy ha lehetne, sem csinálna semmit másként, mint ahogy tette eddigi hosszú karrierje során.

– Életem nagy részét a kosárlabda tölti ki. Ehhez nagyban hozzájárult, s ezért sokat is köszönhetek a néhai élettársamnak, Kemény Sándornak, aki 16 és fél éven keresztül ott állt mellettem olyan hátteret biztosítva, amivel maximálisan tudtam a sportra koncentrálni. Nélküle sem edzőként, sem családanyaként nem tudtam volna helytállni. Büszke vagyok Noémi lányomra és Gergő fiamra, akik szintén sokat tesznek a kosárlabdáért, vezetői lettek a KSC Szekszárdnak. Semmit sem bántam meg, és amíg ugyanígy, teljes odaadással tudom végezni a munkámat és az egészségem engedi, csinálni is fogom, mert ez az életem.

Az aktív játéktól a szekszárdi utánpótlásig

Harsányi Mária 14 évesen kezdett el kosárlabdázni Szekszárdon, 1971-ben a BSE-hez igazolt, amellyel kétszeres magyar bajnoknak és egyszeres kupagyőztesnek mondhatja magát. A ponterős játékos a válogatottba is meghívót kapott. A fővárosból hazatérve még játszott az NB I-es és NB II-es Szekszárdban, a másodosztályú Bonyhádban és a paksi Atomerőmű SE-ben, végül 45 évesen vonult vissza az aktív játéktól. Jelenleg a KSC Szekszárd kadett (U16) és junior (U18) csapatának edzője, ahol tehetségekből nincs hiány. Vincze Nikolett már tagja az NB I-es csapatnak, rajta kívül Djokics Zseljko vezetőedzővel Miklós Melindában (2003), Andi Hannában (2003), Renczes Rebekában (2003) és Holcz Rebekában (2004) látunk komoly perspektívát. Harsányi Mária szárnyai alól többek között Császár Andrea, Bálint Réka, Hajdu Zsanett, Tamis Dorottya és a Studer-testvérek, Ágnes és Zsuzsa került az NB I-be.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!