A bronzról még álmodhat a KSC Szekszárd csapata

„Miért élnél, miért félnél, ha nem egy álomért?” A Kadarka Brigade nem hagyta magára a szekszárdi kosárcsapatot. Ha már nem lehettek ott a lelátón, üzentek egyet Studer Ágneséknak – molinójuk több palánkrészt is kitakart a szépen feldíszített szekszárdi sportcsarnokban. Délelőtt még egy nyílt levelet is küldtek, bátorítva a csapatot a klubtörténet legnagyobb kihívása előtt.

„Óriási dolog, hogy elnyertük a rendezést, az lenne a hab a tortán, ha éremmel sikerülne zárni” – mondta Szabó Noémi szakmai és sportigazgató a mérkőzés előtt, kihangsúlyozva, hogy ő most elsősorban sportigazgató, mert a sok-sok szervezési teendője mellett a szakmázásba ezúttal nem tudott belefolyni.

A szekszárdi kosarasokon egy cseppnyi izgalmat sem lehetett felfedezni, inkább Djokics Zseljko vezetőedzőn látszott a feszültség. A vajdasági szakember öt év alatt komoly magasságokig juttatta a KSC-t, de arra, hogy az Európa Kupában idáig jutnak, álmában sem gondolta volna.

Volt benne valami sorsszerű, hogy a saját nevelésű Studer Ágnes dobta a Final Four első kosarát a szépen feldíszített csarnokban – a saját nevelésű tehetségből a szemünk előtt nőtt ki egy európai szintű klasszis a vajdasági szakember kezei alatt. Nagyon pörgött a Szekszárd, érezhető volt, hogy bizonyítani, hogy nyerni akarnak a lányok, s az első percekben közel sem tűnt olyan félelmetesnek ez a Venezia. A KSC 15–5-re is vezetett, minden álomszerűen alakult – ha már az álmok szóba kerültek.

A folytatásban aztán az olaszok megmutatták, hogy miért jutottak be a legjobb négy közé. A hazájuk bajnokságát fölényesen vezető velenceiek roppant szigorú védekezésre váltottak, alig akadt tiszta dobóhelyzet a szekszárdiak előtt. Át is vették a vezetést 20–19-nél, amit aztán csak nagyon nagy harcban tudott visszaszerezni a KSC (23. perc: 38–37).

Ha azt írjuk, hogy öldöklő csata zajlott a pályán, egyáltalán nem túlzunk, Dewanna Bonnert, a szekszárdiak WNBA-klasszisát például kétszer is úgy döngölték bele a padlóba, hogy nézni is fájt. Kemény csapat a KSC is, de most a saját bőrén érezhette meg, hogy milyen is egy európai topklub ellen egy ilyen kiélezett összecsapást játszani.

Így is benne volt a győzelem a meccsben (a vége előtt 54 másodperccel még a KSC vezetett 58–57-re...), de végül a sokkal több nemzetközi rutinnal felvértezett velenceiek örülhettek. Az álmok azonban még nem foszlottak szét, vasárnap neki kell futni a bronznak – az is szépen csillogna a lányok nyakában a vasárnap esti eredményhirdetéskor.

Női kosárlabda Európa Kupa, Final Four

Elődöntők.

Reyer Venezia (olasz)–Atomerőmű KSC Szekszárd

63–58 (17–17, 18–16, 13–14, 15–11)

Szekszárd, zárt kapuk mögött. V: Gedvilas (litván), Bittner (német), Männiste (észt).

Venezia: ANDERSON 14/6, Attura 5, HOWARD 16, Petronyte 10, Fagbenle 4. Csere: PENNA 10/3, Bestagno 4, Pan. Edző: Giampiero Ticchi.

Szekszárd: STUDER 10, FRISKOVEC 12/12, Bonner 10/3, GOREE 13/6, McCall 4. Csere: Krnjics 4, Skorics, Theodoreán 5/3, Gereben. Edző: Djokics Zseljko.

Az eredmény alakulása: 4. perc: 2–6. 6. p.: 5–15. 9. p.: 15–17. 13. p.: 24–19. 17. p.: 35–27. 22. p.: 37–36. 24. p.: 37–41. 27. p.: 44–46. 29. p: 48–45. 32. p.: 52–47. 36. p.: 52–53. 39. p.: 58–57.

Djokics Zseljo: − Brutálisan fizikális meccs volt, de sajnos kikaptunk. Van bennem egy kicsi hiányérzet, őszintén mondom, mert ritkán fordul elő, hogy erről beszélek meccs után, de a bíráskodással nem lehetek elégedett. Millió dolog történt, például nem védték Dewanna Bonnert kellően, aki ezáltal rossz állapotba került, a végjátékban pedig furcsa ítéletekkel sújtottak minket. Állítólag azért kaptam technikait, mert bent álltam a pályán... Harcoltunk, mindent kiadtunk magunkból, de az olaszok a végén jobban használták ki a hibáinkat, mint mi az övéiket. Büszke vagyok a csapatomra, az utolsó pillanatig volt esélyünk nyerni.

Valencia (spanyol)–Carolo Basket (francia)

80–68 (27–8, 21–16, 12–26, 20–18)

Szekszárd, zárt kapuk mögött. V: Györgyi (norvég), Jacobs (belga), Prpa (szerb).

Valencia: Ouvina 7/3, Allen 8/6, Casas 12/3, THARAN-DAVIS 15, QUINTANA 22. Csere: GUELICH 8, Romero 3/3, Gomez 2, Pina 3/3, Juskaite. Edző: Ruben José Burgos Lopez

Carolo: Bouderra 5/3, Nared 8, POUYE 16/9, Miyem 10/3, AKHATOR 11. Csere: Turner 6, Cado, Diallo 7/3, Sy-Diop 5/3. Edző: Romuald Yernaux.

Az eredmény alakulása: 3. perc: 9–2. 7. p.: 18–6. 9. p.: 25–6. 13. p.: 31–10. 16. p.: 41–15. 18. p.: 43–22. 22. p.: 48–30. 24. p.: 51–38. 27. p.: 55–42. 30. p.: 60–50. 33. p.: 62–54. 35. p.: 67–54. 38. p.: 78–63.

A spanyol gárda állva hagyta a találkozó elején ellenfelét, előnyét folyamatosan növelve a tizenhatodik percben már 41-15 állt az eredményjelzőn a javukra. A második félidőben egy másik francia csapat jött ki a pályára, mely a Valencia zónavédekezését átdobva és agresszívebb védekezéssel egy 11−2-es és egy 7−1-es sorozat után tízen belülre is nézett már.

A záró felvonásra így az első félidő játékát látva váratlanul izgalmas mérkőzés kerekedett ki. Nyolc pontnál közelebb viszont nem tudott kerülni riválisához a Carolo, így a korábbi soproni kedvenccel, az amerikai-magyar Turner Yvonne-nal felálló franciák ellen meccsel az éremért vasárnap 16.30 órától a Szekszárd. A mérkőzést a FIBA Youtube-csatornáján lehet élőben követni.

A helyosztók programja.

Április 11., vasárnap: 16:30 bronzmérkőzés, 19:30 döntő.

Borítóképünk: KSC és a Venezia legeredményesebb játékosai, Cyesha Goree (a labdával) és Natasha Howard néz farkasszemet