Csakis az azonnali visszajutás lehet a cél a Majosi SE-nél

– Nagy a csend ön körül, csak nem a vízparton, horgászat közben zavarom?

– Nem zavar, de igen, jól sejti, kint ülök a vízparton – felelte Kardos Ernő. – Most van időm a szenvedélyemnek hódolni, s ezt az időt igyekszem is kihasználni. Ha beindul a munka, elkezdődik a felkészülés, akkor csak elvétve lesz esélyem arra, hogy belógassam a csalit. Szeretem a horgászatot, mert megnyugtat, s mert itt a parton a csendben van időm tervezni, van időm gondolkodni – természetesen a labdarúgásról.

– És mire jutott?

– Arra, hogy még mindig azt sajnálom, hogy nem volt még vissza pár forduló a legutóbbi bajnoki szezonból. Az idény végére megtaláltuk a játékunkat, ami eredményességgel is párosult, meggyőződésem, hogy további pontokat tudtunk volna szerezni a folytatásban.

– Azt kapta Majoson, amire számított, amikor igent mondott a felkérésre?

– Amikor elvállaltam a vezetőőedzői munkát, egy normális, elérhető célt tűztem ki magam és a csapat elé. Szerettem volna annyi pontot gyűjteni, amennyit a csapat a korábbi harminc fordulóban begyűjtött. Nyolc meccsen ültem a padon, ez sikerült, hiszen ugyanúgy hét pontot szereztünk, mint amennyit az elődömmel szerzett a csapat. A játékosok vevők voltak a munkára, gyorsan átvették a habitusomat, hamar megtaláltuk a közös hangot, pozitív volt a hangulat. Csak az a kár, hogy mire belejöttünk, véget is ért a bajnokság.

– Jól veszem ki a szavaiból, hogy a kiesés ellenére elégedett azzal, amit elértek?

– Szakmai szempontból, az eredményeket figyelmen kívül hagyva igazából a szekszárdi mérkőzés kivételével az összes találkozón mutatott játékunkkal elégedett voltam. A szekszárdi meccsen kijött a csapaton a fáradtság, elveszítettük a párharcokat, ebből a szempontból értékelhetetlen volt a teljesítményünk. Ugyanakkor Vácon például kifejezetten jól futballoztunk, helyzeteink voltak, kapufát rúgtunk, s bár kikaptunk egy nullára, azt gondolom, hogy ez volt a legjobban sikerült bajnokink. Legalább annyi lehetőségünk volt, mint az utolsó találkozónkon, a Dabas-Gyón otthonában, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy akkor a helyzeteink még kimaradtak, miközben Dabason jó százalékban sikerült értékesítenünk azokat. Közben megpróbáltam a csapatot is forgatni, rotálni, hogy lássam azt is, hogy kire tudok majd számítani a folytatásban.

– Az új idényben ismét a megyei élvonalban szerepelnek, nem is kérdezem, hogy milyen céllal várja a bajnokságot...

– Egyértelműen az azonnali visszajutás a célunk! A játékosok belekóstoltak az NB III-as futballba, a hangulatba, a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy mekkora a különbség a megye egy és a harmadosztály között. Azt gondolom, hogy a fizikális dominanciánk meglesz a megyei élvonal megnyeréséhez. Megtanultunk egy játékot, amit az utolsó fordulókban már nagyon jól játszottunk. Ez a játék eredményes volt az NB III-ban, de nyilván a megye egyben egy másikat is meg kell tanulnunk, erre lesz majd hat hetünk július ötödikétől, amikor nekikezdünk a felkészülésnek. Tudjuk, hogy a megyei élvonalban mi leszünk majd az a csapat, amelyiket mindenki meg akar verni, amelyik ellen mindenki kettőzött erővel futballozik majd, amelyiket mindenki meg akar szorongatni, de állunk elébe.

– Azt már tudja, hogy a megye egyre mennyire alakul át a Majosi SE játékoskerete?

– Nagy változások reményeim szerint nem lesznek. A záró vacsorán úgy búcsúztam el a futballistáktól, hogy a nyolcvan százalékuk azt ígérte, hogy az új szezonban is nálunk játszik majd. Nyilván lesznek megkeresések, mert az NB III-as szereplés megemelte egy-egy futballista ázsióját. Aki menni szeretne, azt nem fogjuk tartóztatni, mert bármennyire szeretnénk is, hogy maradjon, ha mi jobban akarjuk ezt, akkor nem fogja azt a teljesítményt nyújtani, amit mi elvárunk. Aki marad, azoknak örülünk, a távozókat pedig megpróbáljuk megfelelően pótolni. A felkészülési program kilencven százalékát már összeraktam, a többit majd akkor, ha már látom, hogy kikre számíthatok, hogy milyen keretem lesz. Négy edzőmeccset tervezek, és mindenkinek kemény munkát ígérek, mert a kitűzött célunkat bármi áron el akarjuk érni!

Ez volt az idényük

A majosiak 3 győzelemmel, 5 döntetlennel és 30 vereséggel, 27–118-as gólaránnyal és 14 ponttal zártak.

A Majosi SE eredménysora: Körösladányi MSK 1–5 (i.), Taksony SE 1–8 (o.), HR-Rent Kozármisleny 1–1 (i.), Ferencvárosi TC II 1–4 (o.), Paksi FC II 0–1 (i.), Újpest FC II 1–1 (o.), Kecskeméti TE 0–5 (i.), Monor 1–4 (i.), FC Dabas 0–4 (o.), Dunaújváros 1–4 (i.), Szegedi VSE 2–2 (o.), Rákosmente FC 0–2 (i.), Iváncsa KSE 0–2 (o.), Bp. Honvéd MFA II 0–6 (i.), Vác FC 1–7 (o.), Hódmezővásárhely FC 0–1 (i.), Szekszárdi UFC 0–1 (o.), ESMTK 0–2 (i.), Dabas-Gyón FC 1–5 (o.), Körösladányi MSK 1–1 (o.), Taksony SE 0–3 (i.), HR-Rent Kozármisleny 0–4 (o.), Ferencvárosi TC II 0–8 (i.), Paksi FC II 1–2 (o.), Újpest FC II 1–0 (i.), Kecskeméti TE 1–6 (o.), Monor 1–2 (o.), FC Dabas 0–6 (i.), Dunaújváros 0–3 (o.), Szegedi VSE 2–3 (i.), Rákosmente FC 1–2 (i.), Iváncsa KSE 0–4 (i.), Bp. Honvéd MFA II 0–2 (o.), Vác FC 0–1 (i.), Hódmezővásárhely FC 3–1 (o.), Szekszárdi UFC 1–4 (i.), ESMTK 0–0 (o.), Dabas-Gyón FC 4–1 (i.).

Borítóképen: Kardos Ernő első majosi edzésén ez év áprilisában (archív felvétel!)