Interjú

2022.10.06. 20:11

Kiszli Vanda szerint ez volt a legnehezebben megszerzett aranyérme

A legnehezebben megszerzett aranyérmeként tekint vissza a portugáliai világbajnoki címére Kiszli Vanda, az Atomerőmű SE maratoni kajakosa, aki mind a négy nagy versenyről legalább egy bajnoki címmel tért haza.

Berg Sándor

Kiszli Vanda öröme a klasszikus táv célba érkezésekor

Fotó: Vékássy Bálint – MKKSZ

– Amikor legutóbb ilyen hosszasan beszélgettünk, akkor éppen egy portugáliai világbajnokságról tért haza...
– Nincsenek is jó emlékeim arról a versenyről – nyilatkozta lapunknak csütörtök délelőtt telefonon Kiszli Vanda, az Atomerőmű SE 28 éves maratoni kajakosa, a paksi klub és a sportág örökös bajnoka. – Kísértetiesen hasonlított a 2018-as világbajnokság a mostanira, hiszen akkor párosban Mihalik Sárával kiestünk, egyesben pedig első aranyérmemet szereztem. Most pedig a rövidkörös versenyen nem sikerült dobogóra állnom, de egyesben ugyancsak vb-címet nyertem.

– Ami már minden nagy eseményt figyelembe véve a hetedik volt!
– És mondhatom, hogy a legnehezebben megszerzett. Jól indult a rövidkörös verseny is, de aztán az első kiszállásnál jött az a baki, ami után dolgozott bennem az adrenalin és a csalódottság, hogy mentsem a menthetőt. Ez végül a negyedik helyig vitt előre, de nem éreztem úgy, hogy elfáradtam volna vagy rosszul ment volna az evezés. Emiatt nagyon vártam a klasszikus távot, hogy magamnak és másoknak is bizonyíthassam, ennél több van bennem. Akkor azonban már nem éreztem magam kirobbanó formában, féltem is, hogy milyen lesz a futam. Ez a félsz a verseny alatt is megmaradt bennem, végig azt éreztem, hogy nincsen elég erőm és a futás sem ment. Pedig azokon a részeken elöl szoktam menni, most viszont én futottam a többiek után. Rossz volt ezt megélni, az evezést sem éreztem jónak. Mintha nem edzettem volna eleget, pedig elvégeztem a kellő a munkát. Egyszerűen nem jött ki arra a napra a lépés. 

– Az eredmény mégis azt mutatja, hogy sikerült összeraknia egy jó versenyt.
– A végén úgy voltam vele: versenyző vagyok, megnézem, mi van bennem. Az utolsó körnél is még én futottam a többiek után, aztán a kis kör előtt álltam az élre. Az járt a fejemben, mindegy, hogy hogyan, csak tartsam a hajómat pár centivel a többi előtt. A végén azért mégis meglepett, hogy nem tudtak lefiniselni. Úgyhogy tényleg ez volt a legnehezebben megnyert aranyérmem, ezért is ez csillog a legfényesebben.

Az élmezőny: elöl a svéd Melina Andersson, középen Kiszli Vanda, hátul a brit Samantha Rees-Clark
Fotós: Vékássy Bálint – MKKSZ

– A rövidkörös verseny után panaszkodott a víz minőségére. Ez javult a klasszikus távra?
– Talán annyiban, hogy a versenyzők által keltett hullámok kivitték a part szélére a hínárokat, de így sem volt olyan, hogy ne szedtünk volna össze valamit. Visszanéztem a képeket a befutómról, azokon is látszik, hogy valami fennakadt a hajóm orrára. De volt olyan ellenfelem, aki egy foszlásnak indult műanyag virágcserép miatt maradt le.

– Mondhatjuk, hogy nem Portugália lesz a szíve csücske?
– A két világbajnokság történései alapján nem, de a konyhájuk miatt sem. Az ételek borzalmasak voltak, szinte csak rizst és tésztát kaptunk vacsorára. Egyszer volt hozzá hús, de az büdös volt és rágós, amit nem vett be a gyomrom. Egyik ebédre rizses húst kaptunk, arra emlékszem, mert az finom volt, de összességében nem az én ízvilágom.

– Ha visszatekint az idei évre, elégedettséggel töltik el az eredményei?
– Maximálisan akkor lennék az, ha a rövid körön is sikerült volna címet védenem. Ha viszont azt nézzük, hogy a megnyertem a Világkupát, a Világjátékokon és az Európa-bajnokságon is dupláztam és zárásként a világbajnokságról is elhoztam egy aranyat, mondhatjuk, hogy elég jó évet zártam. Annak örülök, hogy a vb-n, nem pedig a Világjátékokon hibáztam. Ahogy az olimpiát, úgy azt is négyévente rendezik meg, vagyis az nagyobb eseménynek számít a többinél.

Kiszli Vanda hetedik világbajnoki címét szerezte
Fotós: Vékássy Bálint – MKKSZ

– A sportág legsikeresebb versenyzője, Csay Renáta húszszoros világbajnok. Meg lehet őt fogni?
– Motiváltnak érzem magam, még ha néha érzem már a „kort”, szeretnék még címeket nyerni, azonban az ő csúcsa utolérhetetlennek tűnik.

– A világbajnoksággal véget ért az idei versenyszezon. Mivel fognak telni a napjai?
– Kedden hajnalban érkeztünk haza, másnap levezetésként páran körbetekertük a Balatont. Most viszont már tényleg a pihenésről fognak szólni a napok, hazautazunk Paksra a szülőkhöz, meglátogatjuk a bátyámat, aztán a férjemmel bepótoljuk nászutunkat, ami a versenyek miatt eddig elmaradt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!