A kiállításig csapata egyik legjobbja volt ismét Szalai Attila

Kulcsfontosságú mérkőzés várt a Standard Liege-re a bajnoki rájátszást érő hatodik hely megszerzéséért. Ivan Leko csapata, bár a tabella harmadik helyén álló Union Saint-Gilloise otthonában lépett pályára, nem ijedt meg a kihívástól, és ennek megfelelően kezdte a találkozót. A kezdőcsapatban ismét helyet kapott Szalai Attila, aki mind a labdával, mind anélkül meghatározó szerepet játszott az első játékrészben. A támadásépítések során pontos passzaival és progresszív játékával segítette társait, míg védekezésben párharcainak megnyerésével próbálta stabilizálni a hátsó alakzatot.

A nagymamája révén tengelici kötődésű védő bár jól kezdte a mérkőzést és agresszív védekezése kifejezetten hasznos volt, ám az első gólnál pont emiatt került bajba. A kilépése ellenére lemaradt a felszabadításra lecsapó Franjo Ivanovicról, a horvát támadó ezt kihasználva végigvitte a kontrát, majd kiszolgálta Promise Davidet, aki megszerezte a vezetést a brüsszelieknek.

Noha csapata hátrányban vonult a szünetre, Szalai Attila eddigi legjobb félidejét produkálta Belgiumban. Végre vezetőedzője rá építette a labdakihozatalt, ennek eredményeként ő adta a legtöbb progresszív passzt és a legtöbb átadást a támadó harmadba. Védekezésben is magabiztos volt: szerelései, közbeavatkozásai, labdaszerzései és megnyert párharcai egyaránt kiemelkedtek.

Szalai Attila játéka is visszaesett a második félidőre

A szünetben a másik kora esti mérkőzés végeredménye eldöntötte, hogy a Standard Liege számára már nincs valódi tétje ennek a találkozónak – a csapat nem juthat be a bajnoki rájátszásba. Talán ez is rányomta a bélyegét a második félidőre, mert egy dekoncentrált Standard jött ki az öltözőből. Hiába birtokolták többet a labdát, több hibát is vétettek, amiket az Union könyörtelenül kihasznált. Előbb megszületett a második hazai találat, majd a kiállítás is megpecsételte a liege-iek sorsát. A végére a brüsszeliek tovább növelték a különbséget kiütéses sikert aratva.

Ez természetesen Szalai játékára is negatívan hatott: a támadásépítés során egyre lehetetlenebb passzokat kellett bevállalnia, miközben védekezésben hatalmas területet kellett lefednie, sokszor több támadóval szemben. Ennek következtében statisztikái is jelentősen visszaestek – így összességében már nem tükrözik, milyen jól teljesített a kiállítás előtt.