Mol Magyar Kupa 2025

2025.05.14. 06:20

A Paksi FC a vidéki klubok bástyája a Magyar Kupa döntőkben

A Magyar Kupa története döntően a fővárosról szól – most mégis egy vidéki csapat írhatja tovább saját meséjét. A Paksi FC négy év alatt harmadszor jutott el a fináléig, ahol ismét a rekordbajnok Ferencváros lesz az ellenfél. A siker már nem meglepetés – inkább következetes építkezés eredménye.

A Magyar Kupa több, mint százéves története során kevés vidéki klub tudott tartósan beleszólni a fővárosi hegemóniába – a Paksi FC azonban mostanra saját korszakot nyitott a sorozatban. A Tolna vármegyei együttes 2022-ben játszott először döntőt, 2024-ben el is hódította a trófeát, és most, 2025 tavaszán ismét ott lesz a fináléban. Kupaszereplése már rég nem számít meglepetésnek, hanem egy új futballidentitás szerves része lett Paksról nézve.

Tovább írná történetét a Magyar Kupa döntőjében a Paksi FC
Fotó: Molnár Gyula

A magyar labdarúgás egyik leglelkesebb úttörője, Minder Frigyes egy pillanatra sem tagadta, hogy az angol kupasorozat, az FA Kupa ragadta úgy magával, hogy Steiner Hugóval vállvetve elhatározták, megalapítják a Magyar Kupát. A sorozat történetének első kiírása 1909. augusztus 13-án indult útjára, és mára már 84 kiírást számlál. 

Ezalatt 38 klub jutott el a döntőbe, és húsznak sikerült elnyernie a kupát – legutóbb két egymást követő évben is új győztest avattak. 

A legnagyobb sikerhalmozó természetesen a Ferencvárosi TC, amely 24 alkalommal hódította el a trófeát. A IX. kerületi klub most jubileumra készül – csakhogy ez már a 2024-es döntőben sem jött össze. Akkor a Paks győzött 2–0-ra, megszerezve története első kupagyőzelmét. Két évvel azután, hogy a Fradi ellen korábban már megélt egy vesztes finálét is.

A párharc most már külön történetet írt: a két klub eddig kizárólag a döntőben találkozott a Magyar Kupában – 2022-ben a Fradi, 2024-ben a Paks győzött. Az örökmérleg persze a fővárosiak javára billen, de a döntők egyensúlya és a Paks folyamatos fejlődése izgalmassá teszi a sorozat újabb felvonását. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a bajnokságban épp a döntőt megelőző hétvégén találkoztak – igaz, a Paks erősen tartalékosan, inkább a kupára koncentrálva állt ki a Fradi ellen. Bognár György szerint sérülések miatt volt szükség a rotációra, de nem volna meglepő, ha a sérültek többsége a kezdőben lenne szerdán, ami bizonyítaná, hogy az atomvárosban azt a kupafinálét részesítették előnyben – érthető okból.

Tolna megyei út a Magyar Kupa döntőig

A 2024–2025-ös kiírásnak 172 csapat vágott neki, köztük hét Tolna vármegyei együttes: a vármegye II-es Faddi SE, a vármegye I-es Kakasd SE és a lokális kupát megnyerő Bonyhád VLC, valamint az NB III-as FC Dunaföldvár, Majosi SE és Szekszárdi UFC – mellettük természetesen a címvédő Paksi FC is képviselte a térséget. A többi vármegyei csapat az első két fordulóban búcsúzott, míg a Paks az élvonalbeli klubokhoz hasonlóan csak a harmadik körben csatlakozott a küzdelmekhez.

Az út a döntőig igazi erőpróba volt: idegenben verték a megyei első osztályú Mezőörsöt (0–3), majd három NB II-es ellenfelet is sorra ejtettek ki – a Budapest Honvédot (1–5), a Mezőkövesdet (0–3) és a Kisvárdát (0–1). Az elődöntőben pedig a szezonbeli egymás elleni bajnokikon veretlen Zalaegerszeget győzték le 2–1-re – ezzel négy év alatt harmadszor jutottak döntőbe.

A főváros árnyékában – a vidék ritka áttörései

A Magyar Kupa döntői történelmileg a fővárosi klubok felségterülete voltak. A Ferencváros mögött az MTK (12), az Újpest (11) és a Honvéd (8) következik a legtöbb győzelmet számlálók rangsorában. A vidéki kluboknak sokáig csak epizódszerep jutott, bár akadtak korszakos kivételek. A Győr (akkor épp Győri Vasas ETO néven) az 1960-as években egymást követő négy döntőt játszott – hármat meg is nyert. A XXI. század első másfél évtizedét a Debrecen uralta: hét kupadöntőjükből ötöt megnyertek (2001, 2008, 2010, 2012, 2013). A Fehérvár – megannyi néven futva – hat döntős szereplése már két évtizedet ölel fel, s nekik mindössze két siker jött össze ezek közül (2006, 2019). Napjainkban pedig a Paksi FC lépett elő új vidéki erőként: négy év alatt harmadszor jutottak el a fináléig.

Vidéki párhuzam: Garami Pécse és Bognár Paksa

A Paks elmúlt években mutatott kupaszereplése nemcsak önmagában figyelemre méltó, hanem történelmi párhuzamot is kínál. Hasonló vidéki áttörésre legutóbb a Pécsi MSC volt képes az 1980-as évek végén, amikor a közelmúltban elhunyt Garami József irányításával három év alatt kétszer is kupadöntőbe jutott az együttes. Először 1987-ben az Újpesti Dózsával szemben maradtak alul, majd 1990-ben megszerezték a klub első – és mindmáig egyetlen – Magyar Kupa-győzelmét, a Budapest Honvéd elleni fináléban. 

A mostani paksi sorozat (2022, 2024, 2025) ehhez mérhető vidéki teljesítmény, különösen úgy, hogy Bognár György vezetésével a csapat stabil élcsapattá nőtte ki magát, miközben kétszer is sikerült a döntőig vezetni az utat a sorozat rekordgyőztese, a Ferencváros ellen. A Pécshez hasonlóan a Paks is egy tudatos, karakteres futballfilozófiával jutott el a siker küszöbére – immár harmadszor. Ha újra nyerni tudnak, Tolna vármegye újra aranybetűkkel írhatja be magát a hazai futballtörténelembe.

Mol Magyar Kupa, döntő
Ferencváros–Paksi FC
Puskás Aréna, szerda, 19 óra

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában