Paks lehet az ország új sportvárosa?

A csapatsportok világában különleges pillanat, amikor egy város több sportágban is egyszerre a csúcson van: Pakson a 2025-ös év ebből a szempontból unikálisnak mondható. 

Ritka az ilyen szezon, különösen akkor, ha a sikerek épp azokból a sportágakból jönnek, amelyek országos szinten is a legnépszerűbbek. Vizsgálódásunk középpontjába ezért három kiemelkedően népszerű csapatsportág került: a labdarúgás, a kézilabda és a kosárlabda. 

Ezek nem csupán a legtöbb nézőt vonzzák a pályák mellé és a képernyők elé, hanem az igazolt sportolók számát, az utánpótlásbázist, valamint a médiamegjelenést tekintve is elfoglalják a képzeletbeli dobogót. Mellettük természetesen olyan tradicionális magyar sportágak, mint a vízilabda, vagy feltörekvő területek, mint a jégkorong és a röplabda is fontos szerepet játszanak, de országos összevetésben ezek egyelőre nem képeznek akkora merítést, mint a három „nagy”. 

Éppen ezért a következő összeállításban azt vizsgáltuk meg, mely vidéki városok voltak képesek az elmúlt két és fél évtized során olyan szezont produkálni, amikor legalább két különböző sportágban érmet szereztek – bajnokságban és kupában egyaránt – vagy akár három sportágban is dobogóra állhattak.

Dunaújváros – egykor a vidéki sport központja

A 2000-es évek hajnalán Dunaújváros valódi sportfellegvárnak számított. A Dunaferr SE színeiben egyszerre három különböző szakosztály is országos szinten remekelt: az 1999–2000-es szezonban a férfi labdarúgók és kézilabdázók egyaránt bajnokok lettek, míg a női kézisek kupagyőzelemmel és bajnoki bronzéremmel zárták az idényt. Egy évvel később a város csapatai ismét meghatározóak voltak: a női kézilabdázók bajnoki aranyat, a férfi kézisek kupagyőzelmet és ezüstérmet, míg a focisták szintén ezüstérmet szereztek.

Ez a két szezon kiemelkedik az elmúlt 25 év sporttörténetéből, és méltán kap helyet azon a listán, amely azokat a városokat sorolja fel, ahol legalább két sportágban is érmek születtek egy idény alatt. Dunaújváros e rövid, de rendkívül eredményes időszakával örökre beírta nevét a vidéki sport krónikájába.

Szombathely – a Falco tartja a zászlót

Szombathely a XXI. században több idényben is komoly sporteredményeket mutatott fel, három különböző sportágban. A 2001–2002-es évadban a város férfi focicsapata kupadöntőbe jutott, a Viktória FC női labdarúgói bajnoki bronzérmet szereztek, a Falco KC pedig szintén harmadikként zárt a bajnokságban. A 2007–2008-as idény még sikeresebb volt: a Falco bajnok lett, a női futballisták pedig ezüstérmesek és kupagyőztesek. Napjainkban viszont a sportélet már kevésbé kiegyensúlyozott: a Falco továbbra is meghatározó szereplője a magyar kosárlabda élvonalának, de a Viktória FC már a bennmaradásért küzd az NB I-ben, míg a Haladás gyakorlatilag a lét határán mozog – a klub sorsa hosszú idő után először lett bizonytalan. A stabilitást és eredményességet ma egyedül a Falco képviseli a vasi megyeszékhelyen.

Győr – a vidéki csapatsport bajnoka

Ha vidéki sportfővárost kellene választani az elmúlt évtizedek alapján, Győr toronymagasan nyerné a címet – mind darabszámra, mind sokoldalúságra. A város 2009 óta szinte minden évben adott legalább két érmes csapatot a hazai élvonalnak, sőt, többször is három különböző sportágban jutottak el a dobogóig. A sor élén a női kézilabdázók, a Győri Audi ETO KC állnak, akik nemcsak Magyarországon, hanem Európában is meghatározó klubként szerepelnek. Bajnoki címek, kupagyőzelmek és Bajnokok Ligája-sikerek fémjelzik a működésüket – minden évben megbízhatóan hozzák az érmeket, így a lista élére repítették Győrt. 

Mellettük a női labdarúgócsapat, a ETO FC Győr női együttese az utóbbi években folyamatosan ott van a legjobbak között: öt egymást követő idényben szereztek bajnoki vagy kupaadottságú érmet, legtöbbször ezüstöt. Bár a bajnoki cím egyelőre elmaradt, a stabil élvonalbeli szereplés és a kupadöntők jelentős teljesítményt jelentenek.

A harmadik lábat a női kosárlabda adja, ahol a UNI Győr szintén több idényben szerepelt dobogón. Legutóbb is kupadöntőbe jutottak, és bár a bajnoki cím elmaradt, az éremgyűjtés itt is rendszeresnek mondható.

És nem feledkezhetünk meg a férfi labdarúgásról sem, ahol a Győri ETO FC az elmúlt években háttérbe szorult. A Questor-botrány után a klub több évre eltűnt az élvonalból, de a 2024–2025-ös szezonban visszatért az NB I-be, és rögtön európai kupaszereplést is kiharcolt – újra visszahelyezve a klubot a hazai élvonal térképére.

Sopron – a kosárlabda városa

Sopron hosszú ideje a magyar női kosárlabda fellegvára. A Sopron Basket nemcsak hazai viszonylatban dominál, hanem Európa élmezőnyébe is betört: a csapat 2022-ben Euroliga-győztes lett, korábban több alkalommal is döntőbe jutott, és évről évre meghatározó szereplő a nemzetközi porondon. A város férfi kosárlabdája is letette a névjegyét: a Soproni Sördögök a 2013–2014-es idényben bajnoki bronzérmesek lettek és a kupadöntőbe is bejutottak. 

Bár más sportágban nem rendszeresek a sikerek, érdemes megemlíteni, hogy a soproni férfi labdarúgás is büszkélkedhet korábbi Magyar Kupa-győzelemmel. A női kosarasok dominanciája, kiegészülve ezekkel az eredményekkel, 57 érmes idényt eredményezett – ezzel Sopron a második legtöbb érmet szerző vidéki város az elmúlt 25 évben.

Székesfehérvár – ahol a sportélet széles bázison működött

Székesfehérvár az egyetlen olyan város a listán, amely két különböző szezonban is három sportágban ért el érmes vagy döntős szereplést – ez a sokoldalúság emeli ki a mezőnyből. A 2005–2006-os idényben a város férfi futballcsapata, a Videoton FC (ma: Fehérvár FC) Magyar Kupát nyert, és a bajnokságban is bronzérmet szerzett, miközben a férfi kosárlabdázók, az Alba Fehérvár ezüstérmet szereztek, a női kézilabdacsapat pedig a Magyar Kupa döntőjében is szerepelt. 

Az öt évvel későbbi szezonban, 2010–2011-ben ismét csúcsra jutott a város: a labdarúgók bajnoki címet ünnepeltek, a kosarasok újfent ezüstérmet szereztek, és mindkét csapat kupa döntőben is szerepelt. Ez a teljesítmény jól mutatja, hogy Székesfehérvár nem egyetlen sportágra épített, hanem komplex sportkultúrát alakított ki, amely hosszú időn át biztosította a város kiemelt helyét a vidéki sportéletben.

Szeged és Veszprém – a kézilabda két pólusa

Szeged és Veszprém sportéletét egyértelműen a férfi kézilabda határozza meg. A Pick Szeged és a Telekom Veszprém rivalizálása közel két évtizede uralja a magyar bajnokságot és a Magyar Kupát, miközben mindkét klub rendszeres szereplője a Bajnokok Ligájának is. Az érmes idények számát tekintve Szeged a harmadik, Veszprém pedig a negyedik a vidéki városok között. A szegediek előnye részben annak is köszönhető, hogy a város férfi kosárlabdacsapata az elmúlt években kétszer is kupadöntőbe jutott, ami újabb érmeket hozott a sportpalettára. Bár a sikerek főként egyetlen nagyon népszerű sportághoz kötődnek, ezek olyan állandóságot és nemzetközi szintű eredményességet jelentenek, amellyel kevés vidéki város versenyezhet.

Paks – ahol a teljesítmény nem a létszámon múlik

A 2024–2025-ös szezonra Paks a magyar vidéki sportélet egyik legnagyobb meglepetését szállította. A város két élsportklubja – a Paksi FC és az Atomerőmű SE – egyazon idényben négy érmet szerzett: a futballcsapat bronzérmet szerzett az NB I-ben és megnyerte a Magyar Kupát, míg a férfi kosarasok harmadik helyen végeztek a bajnokságban és a kupában is. 

Ez a teljesítmény önmagában is kiemelkedő, de még hangsúlyosabbá válik, ha figyelembe vesszük a város méretét: Paks népessége alig haladja meg a 19 ezret. Összehasonlításképp: Győr közel 130 ezres, Miskolc több mint 150 ezres, Székesfehérvár mintegy 90 ezer lakossal bír, Szombathely pedig 75 ezer fölötti lélekszámmal működik – ezek a városok rendre ott vannak a listák élén, de Paks kisvárosként ért el velük összemérhető vagy éppen meghaladó sporteredményeket. Paks szó szerint kilóg a mezőnyből: kisvárosként nagyvárosi sportteljesítményt mutat. Egyetlen szezon alatt négy érem – ilyen bravúrt még a legnagyobb vidéki városok is csak ritkán tudtak felmutatni az elmúlt 25 évben. A Tolna vármegyei város ezzel bebizonyította: a sportban nem a lakosságszám, hanem a következetes munka, a klubfilozófia és a közösségi háttér a döntő. Paks nemcsak energiát termel az országnak, hanem sportértéket is – csendben, fegyelmezetten, de annál eredményesebben.

Zárszó – Tolna megye a térképen maradt

Paks történelmi idényének fényében nem kérdés, hogy Tolna vármegye felkerült a magyar sporttérkép élvonalára – de nem kizárólag az atomváros jóvoltából. Bár a lista összeállításakor a szigorú kritériumok miatt nem került be, mégis érdemes külön kiemelni Szekszárdot, ahol a női kosárlabdacsapat, a Tarr KSC Szekszárd évek óta stabil szereplője az NB I élmezőnyének, és többszörös bajnoki döntős, kupagyőztes, valamint nemzetközi kupákban is versenyképes gárda. A szekszárdi lányok teljesítménye azt bizonyítja, hogy a városban hosszú távon is komolyan gondolják az élsportot. 

Ahogyan Paks példája is mutatja, nem a városméret számít, hanem a rendszerben gondolkodás – és úgy tűnik, Tolna vármegyében ez a szemlélet újra működni kezdett.