Hírek

2010.10.27. 12:06

Már a látszatra sem ügyelnek Orbánék

Az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása válaszként a különadókról szóló jogszabály visszadobására, nem csak káros, de tulajdonképpen haszontalan is, a taláros testület ugyanis csak a különadó rosszul megfogalmazott passzusait kritizálta, nem magát a különadót.

Népszabadság - Magyar Televízió - Inforádió - Világgazdaság Online

Úgy tűnik, már a látszat sem számít - tette hozzá -, hiszen az első olyan döntést megtorolják, ami akadályozza a kormányzati akarat végrehajtását. A törvénymódosítás üzenet az AB-nek és másoknak is: ha valaki szembemegy a kormány törekvéseivel, annak következménye lesz - mondta Fleck Zoltán jogszociológus a Népszabadságban.

Nem a Fideszre, hanem az emberekre nézve hozott kedvezőtlen döntést az alkotmánybíróság, amikor alkotmányellenesnek mondta ki a különadóról szóló törvényt – erről Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője beszélt a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Leszögezte: a pofátlan végkielégítések rendszerének véget akartunk és akarunk vetni. A 2 millió forintnál nagyobb végkielégítést a közszférában jellemzően néhány év után vezetők kapták, esetenként több tízmillió forintot tehettek zsebre. Nincs ember, aki egyetértene azzal, hogy ezek jogosan járnának a költségvetési-állami szférában – tette hozzá Szijjártó.

Az Alkotmánybíróság nem magát a különadót találta alkotmányellenesnek, sőt kijelentette, hogy a jó erkölcsbe ütköző állami fizetések akár visszaható hatállyal is sújthatók különadóval - mondta az InfoRádiónak Szánhtó Miklós a Nézőpont Intézet elemzője, aki kiemelte: a taláros testület azt kifogásolta, hogy a jó erkölcsbe való ütközést nincs megfelelően definiálva a törvényszövegben.

Szánthó Miklós hozzátette: annak kapcsán merült fel probléma, hogy a társadalmi igazságérzetet érvényesítő törvény önmagában nem alkotmányellenes, de a jó erkölcs kategóriája az Alkotmánybíróság értelmezése szerint "belelóg" azokba a végkielégítésekbe is, amelyek a törvény alapján alanyi jogon járnak a munkavállalóknak.

Politikai oldalról nézve az elemző túlzottan karakteresnek tartja a Fidesz-frakció reakcióját, miután Lázár János azt javasolta, hogy vegyék ki az Alkotmánybíróság hatásköréből azokat az ügyeket, amelyekről népszavazást sem lehet kiírni.

Várható volt, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, egyrészt a visszamenőleges hatály, valamint az adó mértéke miatt - mondta az InfoRádiónak a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Zara László kiemelte: a 98 százalékos mérték már szinte kisajátításnak minősíthető.

Nem biztos, hogy szerencsés így korlátozni az Alkotmánybíróság hatáskörét, de a kétharmados többséggel ezt meg tudják tenni a kormánypártok - vélekedett Zara László. Hozzátette: a testületnek meg kellene hagyni, hogy döntsön minden olyan kérdésben, ami az alkotmányban szerepel.

Ha a módosításokat elfogadja a parlament, akkor ezentúl marad a morgás joga azoknak, akik az adótörvények esetében alkotmányossági kifogásokkal élnének, és nem lesz meg az a fórum, ahol úgy lehetne a kifogásokat közzétenni, hogy annak hatása is legyen - hangsúlyozta Zara László.

A Fidesz átlépte a Rubicont - további véleményekért lapozzon cikkünk második részére!

Amit azonban ma jelentett be Lázár János, az már nálam is túlmutat azon, hogy a nem elegáns és a nem ízléses kifejezésekkel leírható legyen, vagy a demokratikus zsákmányelv fogalma alá tartozzon – írta blogján Török Gábor.

Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy a Fidesz ellenzékben mennyire kényes volt az Alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartására. Joggal bírálta a kormányt, ha elbukott az alkotmányossági vizsgán, és felháborítónak tartotta, ha egy bírósági határozatot követően még ügyeskedni próbált a kabinet. A Fidesz minden akkori mondata igaz volt, s most is helytálló – folytatja elemzését a politikai elemző.

Az AB döntését kommentáló frakcióvezető egyrészt közölte, hogy a határozat ellenére is újra előterjesztik a törvényt, másrészt jelezte, hogy kiveszik az AB kezéből az ilyen típusú javaslatok elbírálásának jogát, harmadrészt pedig világossá tette, hogy a népszavazási lehetőséget is szűkítik. Mindez azt jelenti, hogy a Fidesz semmibe veszi a bíróság - egyhangú (!) - határozatát, és közjogi eszközökkel fogja ellehetetleníteni a politikáját támadni próbáló kezdeményezéseket – mondja a Vision Politics igazgatója.

A politikai elemző egyértelmű következtetést von le: „Az üzenet súlyos: a Fidesz nem tűr meg semmilyen ellensúlyt, azt a kettőt pedig, a népszavazás intézményét és az Alkotmánybíróságot, amelynek a párt is sokat köszönhet, hiszen segítették a Gyurcsány-kormány elleni harcban, most világos politikai érdekei miatt jelentősen megnyirbálja.”

Nem gondolom, hogy ezzel vége lenne a jogállamnak, – folytatja Török Gábor - de el kell ismernem, hogy ezek a lépések nem csupán elvtelenek (hiszen ellentétesek mindazzal, amit ellenzékben a Fidesz képviselt), de valóban átlépik azokat a határokat, amelyeket a magyar politika meghatározó, felelős szereplői az elmúlt két évtizedben többé-kevésbé igyekeztek tiszteletben tartani. Az Alkotmánybíróságot kormányzati szereplők részéről most olyan éles támadás érte, amelyre korábban még soha – a Bokros-csomag idején sem! – volt példa.

Az Ab. 1989-es XXXII. Számú törvénye egy kétharmados törvény: Ab-nak joga volna felülvizsgálni, kellő idő mellett jelentette ki Kolláth György alkotmányjogász a Világgazdaság Online kérdésre annak kapcsán, hogy Lázár János fideszes frakcióvezető kedden bejelentette: megnyírbálják az Alkotmánybíróság hatáskörét.

Az Alkotmánybíróság mai döntésével visszatért a 90-es években elért döntéseinek minőségéhez” – mondta a Világgazdaság Online-nak Kolláth György. „Az Ab vegytiszta érvekkel utasította el a 98 százalékos különadó törvényét” – tette hozzá.

Az 1998-as törvényben 10 pontban felsorolják, hogy milyen kérdések nem bocsáthatók népszavazásra. Az Ab a kérdésnek külön súlyt adott: „Nem szabad csak az új, nyári bekezdést nézni, az alkotmányos fundamentumok figyelembevételével kell dönteni: az alkotmány egészével” – nyilatkozta Kolláth György. „Az alkotmány egésze vizsgázott, és a törvény elbukott” – fejtette ki a szakértő. Ha az Ab ma nem így dönt, vagyis átengedi a törvényt, akkor jó eséllyel kellett volna Strassburgban, vagy Luxemburgban megtárgyalni a kérdést.

Az Alkotmánybíróságnak egyértelmű feladata, hogy védje és ellenőrizze az alkotmányosságot - jelentette ki Lövétei István az InfoRádió-ban. Az alkotmányjogász szerint ez a testület hivatott arra is, hogy a legfelsőbb szinten gátat vessen az önkényességnek.

Ha kiveszik az Alkotmánybíróság kezéből a jogot, hogy felülvizsgálhasson az Országgyűlés által elfogadott jogszabályokat, akkor emiatt megszűnhet az alkotmányosság egyértelműsége, illetve a jogrendszer egysége - fűzte hozzá a szakértő, aki úgy véli: ezek után nem lesz értelme betartani az alaptörvényt, mert azt a következő fordulóban bárki felrúghatja.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!