Hírek

2017.02.20. 08:05

Nevünkben a sorsunk?

Alig van olyan nap, hogy ne érkezne névadáskérési engedély a Magyar Tudományos Akadémia illetékes intézetéhez. Sok szülő egészen extrém ötletekkel bombázza a hivatalt.

Takács Eszter

De vajon mi alapján adnak a legtöbben nevet a gyermeküknek?

Tavaly száz új keresztnevet hitelesített a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Azok, akik tanácstalanok vagy nem tudnak választani a régebb óta adható mintegy 3800 névből, 2017-től már választhatják például a Biana, a Juci, a Mirona, a Napvirág vagy az Aziz, a Dragan, a Gábri, a Jankó és a Kamil keresztnevet is.

Az MTA dönt

Egészen pontosan 1657 férfi- és 2203 női név közül lehet választani jelenleg – mondta el lapunknak Raátz Judit, az MTA tudományos munkatársa. A Nyelvtudományi Intézetbe havonta mintegy 30-40 kérelem érkezik, amelyekben újabb és újabb keresztnevek jóváhagyását kérik a leendő szülők. Ennek legfeljebb a harmadát engedélyezik a tudományos munkatársak. Semmiképpen sem jegyezhető be nem magyar helyesírású név, például Maya, Kyra, Gregory vagy Evelyn, és az uniszex neveket sem engedélyezik. Elutasítottak már például olyan kérelmet is, amelynek tárgyában nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy valóban létező régi magyar név. Ilyen például a férfiaknál az Arszák, a Dengezik, az Askam, a nőknél pedig a Bölöjte és a Négyőke. Olyan kérelmek is szép számmal akadnak, amelyekben nem valódi nevet szeretnének anyakönyveztetni. Ilyen például a Napfi, a Betyár, az Öcsi vagy a Leány. Ezeknek a bejegyzéséhez sem járulnak hozzá a szakemberek.

Az engedélyezés szempontjai megtalálhatók az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján: 14 alapelvet figyelembe véve döntenek a szakemberek, a már említett példa mellett a többszörösen becézett névalakok bejegyzéséhez sem járulnak hozzá.

Nem mindenkinek van névnapja

Sok fejtörést okoz a szülőknek és a Nyelvtudományi Intézet munkatársainak is, ha olyan nevet anyakönyveznek, amelyiknek nincs névnapja. Ez az ünnep katolikus keresztény hagyomány, ezért például­ a török neveknek nincs névnapjuk. Ilyenkor három lehetőség van: vagy a hangzásban, eredetében legközelebb álló keresztnév névnapján ünnepelnek – például Izabelt lehet Izabella névnapon, vagy a másik lehetőség, hogy egyszerűen választ egy napot a szülő. ­

A harmadik pedig, hogy a ritka nevek valamelyik napján tartják meg a névnapot. Ezek pedig: január 15., április 15., július 15. és október 15.
Erzsébet vagy Lulu?

A névadási szokások folyamatosan változnak, újabb és újabb irányzatok figyelhetők meg. Még mindig nagy divat két keresztnevet adni a gyereknek, sőt talán manapság még inkább, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Sokan egyedi, különleges nevet szeretnének adni a gyereküknek, de legalább ennyien vannak, akik népszerűsége ellenére is olyan egyszerűbb, nemzetközileg is jól csengő nevet adnak a gyermeküknek, mint az Anna vagy a Dávid. A legnépszerűbb lánynevek az Anna mellett a Hanna, a Jázmin, a Lili,  a Zsófia, míg a kisfiúkat Bencének, Máténak, Leventének, Ádámnak, Dávidnak nevezik el a leggyakrabban. Régi, hagyományos neveket, mint Erzsébet vagy Mária, ma már nagyon ritkán adnak a szülők. Egy névadási hagyományokat vizsgáló tanulmányból kiderül, hogy nemcsak a névátörökítés volt jellemző, de gyakori volt az is, hogy az újszülött azt a nevet kapta, amelyik napon született (természetesen nemének megfelelően).

Manapság az tapasztalható, hogy egyre többen adják egy-egy keresztnév becézett alakját vagy olyan nemzetközileg ismert nevet, amely vagy az átvevő nemzet helyesírásához igazodva jelenik meg, vagy megőrzi a nemzetközileg ismert formában. Mindenképpen megfigyelhető egy olyan tendencia is, hogy mivel egyre jobban kitolódik a felnőtté válás, a szülők sok esetben már a névválasztással is azt üzenik: „ne nőjön föl” a csemetéjük. Ezért kérelmeznek sokan becézett névalakot, mint a Ditke, Lujzi, Lulu vagy Misi, Geri, Zolkó. Ezek egyike sem került be az adható nevek közé – szögezte le Raátz Judit.

A becézések mellett a gyermekállapot megtartásának másik módja a mesefigurákról másolt elnevezések névként való kérelmezése, ilyen például lányoknak a Bogyó, a Babóca, a Buba, a Lencsi, míg a fiúknak a Vackor, a Gézengúz vagy a  Kopasz.

Ezt érdemes névadás előtt mérlegelni

A szülőknek névválasztáskor érdemes néhány megfontolandó szempontot figyelembe venni. Például szebben cseng, ha egy magas hangrendű vezetéknévhez mély hangrendű keresztnevet választ az ember, vagy fordítva. Arra is tanácsos ügyelni, hogy ha mássalhangzóra végződik a vezetéknév, akkor lehetőleg magánhangzó legyen a keresztnév első betűje. Magyar családnévhez is tanácsosabb valami hozzáillő magyar vagy magyaros hangzású keresztnevet választani. Mindenképpen kerülni kell azokat a párosításokat, amelyekben a családnév viccesen cseng egybe a keresztnévvel, mint Boros Tea, Kis Tarcsa, Földi Eper vagy Száraz Virág. Fontos lenne, hogy a szülők ne csak arra gondoljanak, egy kisbabának milyen aranyos az a név, amit adnak neki, hanem bizony a kicsi felnő, tudós, tanár vagy kutató lesz, ezért jó lenne, ha akkor sem tűnne komolytalannak a neve miatt.

Kettős családnevek

Egyre többször adnak a gyerekeknek kettős családnevet, tehát az apuka és az anyuka vezetéknevét is megkapja a baba, így lesz pél­dául valaki Horváth-Kovács Ágnes. Ez már így önmagában sem rövid, de ha még ehhez két keresztnevet is kap a gyermek, az már nagyon hosszú. Tulajdonképpen szinte leírhatatlanul hosszú, hiszen a későbbiek­ben például egy űrlapra sem tudja majd leírni a nevét, mert nem fér el a rubrikában. A nyelvész szakember azt tanácsolja, hogy inkább adjanak a szülők egy keresztnevet a babának, és később, ahogy nő a gyerek, lehet majd adni neki még egy, a személyiségéhez illő nevet. Ez régen is így volt: az először adott név volt az úgynevezett tejnév, és hétéves kora körül adtak még egyet a gyereknek.

Címkék#Hírkereső

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!