Ne rohanjon tömést cseréltetni!

A most elfogadott törvény azt is kimondja, hogy 2030-tól már nem szabad használni ezt az anyagot a higany miatt. Fontos azonban tudni, hogy ennek a döntésnek nem egészségügyi, hanem környezetvédelmi okai vannak.

A 2018-tól érvényes tiltás a 15 év alatti gyerekekre, a várandós nőkre és a szoptatós anyákra vonatkozik. 2030-ra pedig végleg tiltott lesz az amalgám a fogorvosi praxisokban. A döntés hátterében az áll, hogy az amalgámtömések miatt évente több tonna erősen mérgező nehézfém kerül a környezetbe az unió területén. További intézkedések is születtek a higany ipari alkalmazásának szigorítására és csökkentésére. A higanyt a jövőben csak tudományos célokra lehet exportálni, importálni pedig kizárólag már jóváhagyott termékek, például energiatakarékos lámpák előállításához. Emellett tilos lesz többek között a katalizátorkénti használata a biodízel előállítása során, és az erősen mérgező és szennyező folyékony hulladékot a jövőben porrá kell alakítani a megsemmisítése előtt.

Több mint egy évszázados tapasztalat

Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke azt mondta: az amalgámot 130 éve használják tömések készítésére a fogászatban, tehát többgenerációnyi tapasztalatunk van vele. Ennek ellenére több amalgámháború volt már az elmúlt évtizedekben. A Nemzetközi Fogorvosszervezet (FDI) azonban mindig kiállt az amalgám mellett, hiszen rengeteg megnyugtató kutatást végeztek el ezzel kapcsolatban. A szakma nem véletlenül védi ezt az anyagot. Nagyon stabil és tartós tömés készíthető belőle, és olcsóbb is, mint a mai anyagok.

„Az amalgámtömésekből kijutó higany nem haladja meg a napi táplálkozással egyébként is a szervezetbe kerülő mennyiség felét. Ez is a fogtöméskor vagy a tömés cseréje idején jellemző, de eleve nem is tartalmaz annyi higanyt a tömőanyag, ami mérgezhet vagy veszélyes lehet – mondta Hermann Péter. – Néhány országban – Norvégiában, Svédországban – már korábban betiltották a használatát, de például az Egyesült Királyságban vagy Amerikában a mai napig elterjedt és sokkal gyakrabban élnek vele, mint Magyarországon. Van azonban egy fontos félreértés, ugyanis a betiltott helyeken sem egészségügyi okok indokolták a döntést, ahogyan az unió szabályozása sem ebből indul ki, hanem környezetvédelmi szempontokból. Magyarországon az amalgámtömés az elmúlt évtizedekben fokozatosan háttérbe szorult a fogászatban. Az összes új tömés kevesebb, mint tíz százaléka lehet amalgám, de vannak olyan rendelők, ahol már 10-15 éve nem is használták. Az emberek közül sokan maguk kérték, hogy cseréljék ki az amalgámtöméseiket és inkább a kompozit tömőanyagokat választják, igaz, a többség nem a félelem miatt, hanem mert az fogszínű és esztétikusabbnak tartják.”

A szeparátorok miatt lehet gond

Hermann Péter szerint az, hogy az amalgám használatát megtiltja az unió, nem rendíti meg a fogorvosi rendelőket.
A csészébe kerülő maradványok ellenben okozhatnak gondot. A szabályozás ugyanis azt is kimondja, hogy a rendelőkben két év múlva amalgámszeparátorokat kell használni. Ez egy olyan szűrőberendezés, ami elkülöníti az anyagot, hogy ne kerülhessen a csatornarendszerbe, és veszélyes hulladékként, külön lehessen megsemmisíteni.
„A berendezés beszerelése komoly anyagi megterheléssel járhat a praxisoknak és főleg az OEP által finanszírozott rendelők számára, ahol sok esetben olyan berendezések működnek, amelyeket nem lehet átalakítani ennek megfelelően, hanem cserélni kell” – mondta Hermann Péter.

Zacher: Nem veszélyesek a fogtömések

„Amit leggyakrabban hallunk, az az, hogy feloldódik a tömés, és a higany folyamatosan a szervezetünkbe kerül – mondta Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház sürgősségi centrumának vezetője. – De mégis, ha az amalgámtömések feloldódnak, hogyan lehetséges, hogy több évtizedes töméseket cserélnek ki a fogorvosok? Tudományos vizsgálatok tucatjait is ismerjük, amelyek az amalgámban lévő higany alkalmazását járják körül. Vérszérumból és vizeletből lehet kimutatni, ha baj van. Az eredmények még azoknál is megnyugtatóak voltak, akiknek sok amalgámtömés volt régóta a szájukban, és az anyagot hosszú évtizedekig használó orvosok és asszisztensek higanyterhelése sem érte el a minimális szint tíz százalékát sem. A hisztérikusan egészségtudatos Amerikában a mai napig évente fél tonna amalgámot tömnek az emberek fogába.”

Az összes környezeti higany­szennyezésnek is csupán egy százalékát okozzák a régi fogtömések. A legtöbb higany vulkánokból kerül a környezetbe, de a tengeri halat nagy mennyiségben fogyasztó népek esetében a táplálkozásból származó szennyezés is jelentős. A norvégoknál, a japánoknál vagy az izlandiak esetében, ahol 40-60 kilogramm halat esznek fejenként évente, bizony megemelkedett higanyszint mutatható ki – említette Zacher Gábor.

Árt magának, ha hisz a kuruzslóknak

Az amalgámtömésekkel a szervezetbe jutott higany miatt is szokták emlegetni az úgynevezett kelátképző terápiát. Ezt „méregtelenítésként” hirdetik, és azzal reklámozzák, hogy az összes nehézfém szennyezésétől megszabadítja a szervezetet, sőt még fiatalít is.
Zacher Gábor azt mondta, ez a gyógyszeres eljárás valóban létezik, de ilyen jellegű terápiára kizárólag huzamosan akkumulátorokkal, ólommal dolgozó, mérgezett betegeknek van szükségük. Magyarországon egy átlagembernek nem kerülnek mérgezést okozó mennyiségben nehézfémek a szervezetébe. Az Amerikából elterjedt, méregtelenítő kúraként reklámozott eljárás amellett, hogy drága és szükségtelen, még káros is. A toxikológus ugyanis elmagyarázta, hogy ez a módszer nemcsak a veszélyes fémeket, hanem a szervezet számára szükséges ásványi anyagokat is hatástalanítja, amivel hiányállapotot okozhat.

A fémek közül az arzén lehet veszélyes nálunk

A nehézfémek nagy mennyiségben valóban nagyon veszélyesek, de hazánkban sem a háztartásokban, sem a környezetünkben nincsenek olyan mennyiségben vagy formában jelen, hogy az veszélyt jelentene. Speciális munkakörökben érdemes erre figyelni, illetve olyan területein az országnak, ahol arzénnel szennyezett a víz. „Az arzén is egy félfém, ami idegrendszeri elváltozásokat, gyomor- és bélrendszeri problémákat okozhat, és növelheti bizonyos daganatok kialakulásának esélyét is, ez a veszély azonban csak azoknál áll fenn – és akkor sem minden esetben –, akik évekig, évtizedekig fogyasztanak arzénes ivóvizet” – említette meg Zacher Gábor.

Mi is az az amalgám?

Az amalgám a higanynak más fémekkel alkotott ötvözete. Mivel a higany szobahőmérsékleten folyadék, ezért valamely fémpornak a higannyal való alapos összekeverésével e fém higannyal alkotott ötvözetét, az amalgámot szobahőmérsékleten is elő lehet állítani. A fogászatban az ónnal, az ezüsttel és rézzel ötvözetként használják a higanyt. Az amalgámot a fogászaton kívül a fénykép­készítésben használják.