Közélet

2010.02.18. 16:54

Bármi áron kihordják - fotók!

Bonyhádon is finanszírozási és létszámproblémákkal küzdenek a házi gondozás terén, de a falvakban még rosszabb a helyzet. Egy ebéd házhoz szállítását sem bírja el az önkormányzati kassza.

Wessely Gábor

Bonyhád-Börzsönybe, Tabódra és Tabódszerdahelyre volt a legnehezebb kijuttatni az edédet a bonyhádi gondozási központból, a leghavasabb napokon.

Varga Gyöngyvér, az intézmény vezetője bizonyos abban, hogy a gondozónők mindent megtesznek azért, hogy a rájuk bízott, elesett embereket ellássák. Jelenleg 180 ebédet visznek ki Bonyhádra és környékére. Szállítóeszközül, alapvetően az intézmény autója szolgál, de van két kismotorjuk és két elektromos kerékpárjuk is. Nagyon megkönnyítené a munkájukat, ha a tíz gondozónő mindegyike kaphatna motort. Hisz nemcsak az ebédhordás a feladatuk; látogatnak olyan idős embereket is, akikhez naponta többször vissza kell menni: etetni, gyógyszerezni, fürdetni, lefektetni.

Az úgynevezett házi segítségnyújtásban, egy gondozóra tíz ellátott jut. Szükség esetén mindent elvégeznek az egyedül élő, beteg, idős emberek körül, akik nem akarnak szociális otthonba költözni vagy még várólistán vannak. A gondozónők kitakarítanak náluk, mosnak rájuk, bevásárolnak nekik, kiváltják a gyógyszereiket, fát vágnak, begyújtanak, havat lapátolnak, intézik a hivatalos ügyeiket, rendben tartják a kiskertjüket. A legsúlyosabb állapotban lévő 10-11 személyt hétvégén és ünnepnapokon is ellátják.

Létszámbővítesre volna szükség Varga Gyöngyvér szerint. A jelenlegi feladathoz még legalább 4-5 gondozónő kellene. Szakképzett az állomány, de túl sok a tennivaló. S mivel az ellátásra szorulók száma emelkedik, elkelne még néhány dolgos kéz.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Tóth Etelka (jobbról) és Lill Péterné porciózza az ebédet. Naponta 180 adagot kapnak a rászorulók Fotó: G. K.
[/caption]
Kistelepüléseken még súlyosabb a helyzet. A népesség fogy, betegszik, öregszik. Igény volna a szociális ebédre meg a házi segítségnyújtásra, ám az önkormányzatok, a megszorítások miatt teljesen ellehetetlenültek. Grábóc polgármestere, Tüske László például arról számol be, hogy náluk is volt igényfelmérés az ellátást illetően. Jelentkeztek is nyolcan-tízen, ám amikor kiderült, hogy némi önrészt is kéne fizetni, visszaléptek. Csak egy személy kérte az ebédet.

A 185 lakosú Grábócon már nincsenek intézmények. Nincs helyben nagybani főzés, szállítani kell az ebédet, s annak költségét kigazdálkodni bajos. Az ilyesfajta szállításokhoz sok falu sikerrel pályázott falugondnoki kisbuszra.

Grábócon nem vágtak bele ebbe, mert a jármű fenntartása – üzemanyag, biztosítás, vizsgáztatás, javítás – megoldhatatlan a jelenlegi anyagi helyzetben. Csakúgy, mint a falugondnoki munka finanszírozása. Kimondható a polgármester szerint, hogy a kötelező ellátásra sincs pénz.

A polgármesteri hivatal egy ügyintézővel működik. Fűteni, világítani kell, s a legszükségesebb szoftverek beszerzése is pénzbe kerül. Ennyit bír el a költségvetés, nem többet. Kisfalvakban, a mai Magyarországon az okatatás, a kulturális élet, a sport, a szociális és egészszégügyi ellátás gyakorlatilag megszűnt.

Wessely Gábor Tóth Etelka (jobbról) és Lill Péterné porciózza az ebédet. Naponta 180 adagot kapnak a rászorulók Fotó: G. K. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!