Közélet

2010.05.29. 14:21

Hárommillió magyar került egy tollvonással a határokon túlra

A rendszerváltás előtt a történelem tankönyvek bár el nem hallgatták, elég gyorsan "letudták" Trianont. Mára alapvetően megváltozott a helyzet.

TEOL/Szeri Árpád

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Tanóra a „boldog békeidőkről”. Nagy László történelemtanár és 9. osztályos diákjai az Osztrák-Magyar Monarchia térképe előtt (Fotó: Gottvald Károly)
[/caption]

A diákok között akad, aki rácsodálkozással, és akad, aki mély indulattal viseltetik Trianon iránt. Ez a tapasztalata Nagy Lászlónak, a szekszárdi Garay János Gimnázium történelem szakos tanárának. A pedagógus úgy látja, hogy a társadalmi hangulat, annak megannyi tónusa leképeződik a középiskolában is.

– Önálló fejezetként tanulunk az 1920-as békediktátumról, sőt, jómagam korabeli irodalmi alkotások bemutatásával is igyekszem többlettel és kitekintési lehetőséggel szolgálni – folytatta a pedagógus. – Tényszerűen, alaposan körbejárjuk ezt a témakört, sokat beszélgetünk a nemzetközi összefüggésekről és a következményekről is.

Nagy László szerint arra a legcsekélyebb remény sincs, hogy esetleg határmódosítás orvosolja a trianoni traumát. Viszont lehet, sőt kell is tudatosítani a magyarság szellemi, lelki egységét. – Legalább a lelkek kárpótlása megtörténhet – fogalmazott. Ebből a tudatosításból a maga lehetőségeihez mérten a középiskola is kiveszi részét. A helyi pedagógia program értelmében ösztönzik a határokon túli, egykori magyar területeket érintő osztálykirándulásokat.

A gimnazisták – szervezett keretek között – jártak már Erdélyben, az Ausztriához tartozó Burgenlandban, a Felvidéken és Kárpátalján is. – Hozzánk is rendszeresen jönnek az utódállamok magyar diákjai, például a Garay Napokra, de máskor is. Ezek az alkalmak is hozzájárulnak ahhoz, hogy átéljük az összetartozás érzését.

„Az első világháború után a versaillesi és a Magyarország területét megcsonkító trianoni imperialista diktátumoknak Wilson, az Egyesült Államok akkori elnöke volt a fő inspirálója és garantálója, Lloyd George-dzsal és Orlandóval együtt”. Ez az idézet nem mástól, mint Kádár Jánostól származik. A néhai pártfőtitkár 1966. augusztus elsején nyilatkozott egy amerikai hírügynökség tudósítójának. A célzott interjú említett mondata vélhetően nem elsősorban a hazai nagyközönségnek szólt: hiszen Trianon ebben az időben csekély teret kapott a történészi szakmunkákban, illetve az iskolai történelemkönyvekben. Esett ugyan róla szó, de messze nem súlyának megfelelően.

Ezt az állítást támasztja alá A magyar nép története című, 1953-ban megjelent könyv idevágó része. A kötetben mindössze annyi olvasható Trianonról, hogy az "imperialista békeszerződésben" Magyarországnak "megalázó, az ország nemzeti függetlenségét korlátozó feltételeket szabtak." Valamivel több konkrétumot tartalmaz az 1976-ban kiadott Magyarország története című munka. "Az ország régi területe kevesebbre, mint harmadára, lakossága kb. egyharmadára csökkent" – ad viszonyítási alapot a megállapítás.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Infografika: Tolnai Népújság
[/caption]

A rendszerváltás előtti iskolai történelem tankönyvek, bár el nem hallgatták, de elég gyorsan elintézték Trianont. Az 1983-ban megjelent Történelem a gimnázium IV. osztálya számára című kiadvány külön fejezetcímet ad a 15 sorban tárgyalt "trianoni békének". Ebben kivastagítva jelenik meg egy igen lényeges adalék: "Mintegy hárommillió magyar került a határok túloldalára." Kisebb betűkkel szedve az is szerepel, hogy "Magyarország területe 282 000 négyzetkilométerről 93 000-re, lakóinak száma 18 millióról 7,6 millióra csökkent."

Megjegyzendő, hogy a 282 ezer négyzetkilométer az akkor társországnak számító Horvátország nélkül értendő, utóbbival együtt 325 ezer 411 négyzetkilométer volt a Magyar Királyság államterülete. Az 1989-es hasonló című tankönyv még tovább megy: egy egész oldalt szentel a "trianoni békének", bár térkép most sem érzékelteti a csapás súlyosságát. A szövegben azért megtalálunk egy újabb fontos megállapítást: "A Trianonban megállapítotthoz fogható terület-és emberveszteség Magyarországot a XVI. század óta nem érte."

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!