Közélet

2010.06.21. 04:55

Hétezer éves kincsek kerültek elő a földből - fotók!

Hatalmas leletanyagot tártak fel a régészek az M6-os autópálya építés előtt. Ők ezt leletmentésnek nevezik. Ám a munka ezzel nem ér véget, az örökséget restaurálni, elemezni kell.

Rácz Tibor

Apró cserépdarabok százai hevernek három asztalon. Több ezer évig a földben pihentek, s most néhány restaurátor azon dolgozik, hogy a részletekből egy egészet formáljanak. Sokak számára idegölő lenne ez a munka. Lemosni a földet az egykor agyagedényként szolgáló tárgyak töredékeiről, megtisztítani, ha máshogyan nem lehet, akkor orvosi szikével, majd megkeresni, melyik darabok illenek össze, s megalkotni újra az edényt. Van, hogy egy-egy ősrégi eszköz restaurálása egy évig is eltart.

– Mindig lenyűgöz, ha sikerül valamit újra megalkotnunk. Amikor olyan anyag kerül hozzánk, amin látni, hogy abból egy egészet is újra össze lehet rakni, hatalmas izgalommal látunk neki a munkának. Alig várjuk, hogy meglássuk, milyen formája volt egykor az egészben lévő edénynek, eszköznek – mondja Vajda Edit, az egyik restaurátor.

A gerjeni különítmény – így nevezik magukat, – Szebényi Edina, Nyúl Anna és Vajda Edit a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az Akadémia által közösen létrehozott vállalkozás, az Archeosztráda Kft. restaurátorai. A szekszárdi régészeti feldolgozó bázison dolgoznak, a Tartsay utcában. Edit szerint a saját munkájuk is nagyon érdekes, de izgalmasabbá teszi, hogy a régészek rengeteget mesélnek nekik a feltárás körülményeiről, a tárgyakról, és arról, vélhetően hogyan éltek azok, akiknek az egykori használati eszközeiket restaurálják. 

Oross Krisztián a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének régésze is megerősíti, a  modern ősrégészet már nem arról szól, mint 100-150 évvel ezelőtt, hogy szép tárgyakat veszünk ki a földből. Tulajdonképpen egy adott közösségnek az életét, mindennapjait, egy falunak a két–háromszáz éves fejlődését próbáljuk meg minél pontosabban rekonstruálni.

Mivel az akkori társadalmak írásos emlékeket nem hagytak maguk után, nem tudjuk, milyen nyelven beszéltek, hogy nevezték magukat, csak a tárgyi emlékek, házak, oszlopok lenyomatara hagyatkozhatunk. A megtalált gabona magvak, állatcsontok is árulkodnak a gazdálkodásuk mikéntjéről – teszi hozzá Krisztián.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Osztás Anett régész, az alsónyéki feltárást irányította. Egy körülbelül 6500 évvel ezelőtti kultúra építkezését sikerült megismerniük Fotó: M. D.
[/caption]
– A kollégámmal, Marton Tiborral most a Tolna-Mözsnél felárt újkőkori leletanyagon dolgozunk. Az ásatáson ugyan nem vettünk részt, mert a Balaton déli partján tártunk fel egy hasonló korú települést, de mostanra már látjuk, hogy Mözsön Krisztus előtt 5500 körül telepedhettek le az emberek, és mintegy 250 évig éltek itt – magyarázza.

A két régész az újkőkorra specializálódott. Ez azt jelenti, hogy a legkorábbi, fölművelő közösségek tárgyi hagyatékával foglakoznak. A földművesek nagyon jól megépített, oszlopszerkezetes földfelszíni házakban laktak, kerámiát készítettek, háziasított állataik voltak, földet műveltek. – Tulajdonképpen, azt leszámítva, hogy fémeik nem voltak, kialakult paraszti társadalmak képét mutatják – húzta alá.

Osztás Anett, az alsónyéki feltárást irányította az utóbbi években. – Kétezer-négyszáz sírt és kilencven épületet tártunk fel – meséli. – Körülbelül 6500 évvel ezelőtt létező kultúra építkezését sikerült megismernünk az alsónyéki lelőhelynek köszönhetően, amely arról árulkodik, hogy négy-ötszáz éven keresztül éltek itt emberek abban a korban. Ezek az kőkorszaki emberek, akik kőbaltát, pattintott követ használtak, 120-140 négyzetméteres házakban éltek – húzza alá Osztás Anett s közben a raktárban a három-négy méter magas, zsúfolásig pakolt polcok közötti labirintusban vezet körbe.

– Rendszerezzük, adatbázist készítünk a leletekből. Az itt lévő anyagból még rengeteg vár restaurálásra. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne keveredjenek össze. Az adatbázisra van szükség. Ez alapján találjuk meg egy adott sír anyagát. A kérdésemre, hogy a megtalált épületalapok sorsa mi lesz a jövőben, elmondja, ledokumentálják, lefotózzák, készítenek róla egy térképet, és ott maradnak a földben.


 

Ezek is érdekelhetik