Közélet

2010.06.07. 20:40

Ilyen ünneplés után, hogy vonulhatna nyugdíjba?

Hatalmas tapsot kapott a pénteken, a lovardában rendezett pedagógus napi ünnepségen Rozgonyi István, az idei Év pedagógusa, aki logopédusként dolgozik a tolnai iskolákban és óvodákban.

S. K.

A bensőséges hangulatú rendezvényen nem csak a taps, vagy Appelshoffer Ágnes alpolgármester a pedagógusokat méltató szavai simogathatták a kitüntetett lelkét, hanem azok, a tanítványai, illetve egyik fia által előadott produkciók is, amelyek kifejezetten neki és róla szóltak, nagy szeretettel.
Rozgonyi István, Pista bácsi az ünnepség után lelkesen újságolta, hogy a fellépők között két olyan tanítványa is volt, akik korábban dadogtak, de most már, nagy közönség előtt sem akadozott a beszédük, és ez nagyon nagy dolog.

Beszélt arról is, hogy az ő munkamódszere a játék. Az alapján ugyanis rengeteg mindent el lehet sajátítani. – Ha egy  kigyereket megtanítok jól játszani, szabályokat betartani, közben ismereteket szerezni, akkor ezzel azt is megtanulja, hogyan kell dolgozni – magyarázta.

– Őseimet lóval, engem biciklivel fognak eltemetni – kommentálta azt, hogy az ő imázsához a kerékpár is hozzátartozik. Azzal közlekedik esőben, fagyban is, egyik intézményből a másikba. Azt mondja, most csak hat helyre, három iskolába és három óvodába jár, és jelenleg kb. nyolcvan gyerekkel foglalkozik. De volt már egyszerre 9 intézménye és száznyolcvan tanítványa is.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Baksainé Kenessei Éva és a kitüntetett Fotó: Pámerné Bükky Klára
[/caption]
Rozgonyi István azt mondta, hogy a leggyakoribb beszédhiba a pöszeség, és egyre több a dadogó gyermek is. Emellett nő az olyan gyerekek száma is, akik nem tanulták meg otthon, hogy mindenkinek vannak feladatai, amiket meg kell csinálnia. Ezért használja ő a játékterápiát, ezért végeztet el minden feladatot játékosan.

Rozgonyi István nagyon szerencsés embernek tartja magát, aki rengeteg dolgot tudott meg az emberekről gyógypedagógusként. Azt mondta, fontos neki, hogy azok, akikkel foglalkozott, úgy emlékezzenek rá, hogy „na ezzel a mukival jó volt". – Ez az igazi siker, nem a pozíció – állapította meg.

Az ünnepségen elhangzott: szó volt arról, hogy a mostani tanév előtt esetleg nyugdíjba vonul. Aztán mégsem tette. – Gondolkodtam rajta, de azt mondták, hogy szükség van rám. Ha pedig ez így van, akkor nekem segítenem kell. Mindenkinek megvan a feladata az életben, lehet, hogy én arra vagyok rendeltetve, hogy segítsek. És most mondja meg: ilyen szeretetnyilvánítás után, mint amit ezen az ünnepségen kaptam, menjek el nyugdíjba? 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!