Közélet

2010.10.07. 20:27

„Az elmúlt nyolc év ingre, gatyára vetkőztette az embereket”

- Aki befizeti az adót, joggal vár magas színvonalú közszolgáltatást - mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, amikor válaszolt munkatársunk kérdéseire. Hozzátette: egy nehéz helyzetben levő országban attól kell pénzt elvenni, aki a korábbi időszak haszonélvezője volt.

Lengyel János

Fotós:

Fotós:

- Az önkormányzati választás azért mond véleményt a kormány tevékenységéről, mert minden szavazás véleménynyilvánítás a kormányzásról is - mondta Lázár János. - A kormánynak is szüksége van megerősítésre. Az ősszel nagyon fontos gazdasági döntések meghozatalára készülünk, amelyek támogatás nélkül nem valósíthatók meg.

- Vége a kampánynak, itt a tettek ideje, gyakorlati kormányzás, törvényhozás a feladat... Mire lehet számítani?
- Egy országot csak akkor lehet újjászervezni, ha a települések szövetséget kötnek a kormánnyal. Számos elképzelésünk van, a közigazgatás reformja, az önkormányzatok, a gazdaság átalakítása, amely nem megy az önkormányzatok nélkül. A mi vidékpolitikánk azt üzeni: emberek, maradjatok helyben, mert ehhez biztosítjuk a XXI. századi modern élet feltételeit. Tavasztól erőltetett menetben 57 törvényt, illetve országgyűlési határozati javaslatot fogadtunk el. Ősszel belekezdünk az alkotmányozásba, október 29-ig a kormány beterjeszti a költségvetést, a jövő évi adótörvényeket. Ezek és más törvények lesznek a garanciái a törekvéseinknek.

- Nagy kérdés: lesz-e elég munkahely? Milyen segítséget kaphatnak a kis- és középvállalkozások? Hol tart az ezeket segítő törvények előkészítése?
- A Fidesz frakció a kormány megalakulásakor egységesen azt kérte a miniszterelnöktől, hogy ne díszletnek használja őket, hanem szánjon komoly szerepet a honatyáknak a törvényhozásban. Érezzük ezt az igényt. Ebből Tolna megye képviselői igen aktívan kiveszik a részüket, támogatják az indítványokat. Ezekből kiderül: a frakció olyan gazdaságpolitikát támogat, amely gyakorlati segítséget nyújt a magyar vállalkozásoknak. A bankadó is azt példázza, hogy mi nem az egyszerű emberek amúgy is üres zsebében kotorászunk, hanem az elmúlt húsz év nyerteseihez fordultunk: vállaljanak nagyobb részt a közös terhek finanszírozásából. Az emberek nem terhelhetők tovább. Ha pedig valakit terhelni kell, akkor azok legyenek, akiknél van pénz. Ezért került szóba a különadó bevezetése is.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Mi nem az egyszerű emberek amúgy is üres zsebében kotorászunk (Fotó: Kiss Albert)
[/caption]

- Milyen ágazatokról van szó?
- Nem tartom ördögtől valónak az energiaszektor megadóztatását, mint ahogy azt számos országban teszik, vagy éppen a távközlési szektor és a multinacionális kereskedelmi cégek teherviselésének újragondolását. Azt semmiképpen sem fogadom el, hogy tovább nyúzzuk az embereket, hiszen az elmúlt nyolc év ingre-gatyára vetkőztette őket. Nem gondoljuk, hogy nálunk van a bölcsek köve. Azt sem, hogy soha nem hibázunk, s a mi elképzeléseink az egyedüli üdvözítőek. Elfogadjuk, ha kritizálják a munkánkat, sőt, igényt is tartunk erre. De mi kidolgoztunk és felajánlottunk egy megoldást az ország bajainak a kezelésére, amelyet csak akkor hajtunk végre, ha az emberek támogatják. Az elmúlt nyolc év tanulsága az is, hogy egy ország az emberekkel szemben és azok nélkül nem kormányozható.

-  Miért lesz jobb az új közigazgatási rendszer? Mit érzékelnek majd az emberek?
- Csak akkor szabad egy új rendszert életbe léptetni, ha az emberek azt érzik: jobb lesz nekik. Ha jobbak, gyorsabbak, kiszámíthatóbbak lesznek az állami szolgáltatások. A megyékben működő hivatalok egységes szervezethez tartoznak majd, így minőségi és magasabb színvonalú szolgáltatásokra lesznek képesek. Gyorsul az ügyintézés, mert közelebb lesz az emberekhez. Nem uralkodó, hanem szolgáltató államot akarunk. Ha befizettük az adónkat, akkor azért magas színvonalú közegészségügyi, közlekedési  - és sorolhatnám - szolgáltatások járnak.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Nem uralkodó, hanem szolgáltató államot akarunk
[/caption]

- Jár ez létszámleépítéssel?
- Nekünk az a legfontosabb, hogy az emberek azt érezzék: az állam jobban működik, gyorsabb, hatékonyabb, készségesebb. Ha ez megtakarítással is jár, az egy szerencsés dolog. Újabb vízfejet tehát nem akarunk, sőt, ahol van, azt megszüntetjük.

- Hozzáértők szerint a munkahelyteremtés európai uniós források átcsoportosításával valósulhat meg. Hol tartanak a tárgyalások?
- Haladunk. A jövő évben olyan pályázati rendszert szeretnénk működtetni, amelyben a magyar kis- és középvállalkozások a korábbinál jóval több támogatást kapnak fejlesztésre, piacteremtésre. Az Új Széchenyi Terv lényegében patrióta gazdaságpolitika, amely megvédi a helyi piac szereplőinek érdekeit. Emellett intenzívebben használjuk az állam és az önkormányzatok piacbefolyásoló szerepét. Nem vagyunk kénytelenek engedni a multinacionális hálózatoknak, azért hogy kiszorítsák a magyar termékeket mindenféle polcpénzzel. Az államnak és az önkormányzatnak is van mozgástere, ha lehetővé teszi, hogy például a közétkeztetés felvásárolja a helyi őstermelők termékeit, s a beruházásoknál azonos feltételek esetén a helyi vállalkozókat részesíti előnybe. Miért kel az uniós fejlesztési forrásoknak a multinacionális építőipari vállalkozásokhoz kerülni? A közbeszerzési törvény módosítása már ezt a célt szolgálja. A kamarák is azt javasolják: jelentsen előnyt a közbeszerzés során, ha valaki helyi vállalkozó. Persze ez nem mehet az ár és a minőség rovására. A mezőgazdaságban jelentős piacnyitást eredményezhet, ha a közétkeztetésbe bekerülnek a magyar termékek. Az azért több mint figyelmeztető, hogy a magyar tejüzem szomszédságában levő iskolában szlovák tejet isznak a magyar gyerekek. Fontos, hogy minél több ember tudjon megélni a mezőgazdaságból. S minden törekvés, amely a vidékhez kötődik, a hazai ipar és a kereskedelem is fejleszthető.

- Mivel lehet még a vidék komfortját javítani?
- A rossz kormányzás és a nemzetközi trendek egymást erősítő hatása volt, hogy a fiatalok elhagyták a településeket. A vidéknek nem volt úgymond piacképes ajánlata a városokkal szemben. A választások igazi tétje, hogy akár itt Tolna megyében is a kisebb települések meg tudják-e tartani a fiatalokat? Tudnak-e élhető körülményeket teremteni? Lesz-e munka, óvoda, iskola, rendezettek-e a közterek, van-e játszótér, sportpálya? A fiataloknak vannak igényeik, amelyeket ki kell elégíteni. A kultúra, a közművelődés, a sportolás lehetőségeit meg kell teremteni, ezért ez nem látvány, nem létberuházás. Ha ezek nincsenek, s emiatt rossz a közérzet, akkor elköltöznek az adott településről. Ha az egészség védelme, a kerékpározás életforma, akkor kerékpárutakat kell építeni. Az önkormányzat nem részvénytársaság. nem profitot termel, hanem olyan feltételeket biztosít, amellyel megtarthatja a polgárait.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A kultúra, a közművelődés, a sportolás lehetőségeit meg kell teremteni
[/caption]

- Ez a cselekvés sor elég lesz az elszegényedés megállítására?
- Nem! Az elszegényedés azzal van összefüggésben, hogy elszabadultak az energiaárak. Egyrészt pénz kell a lakások hőszigetelésére, korszerűsítésére, hogy kevesebb energiát használjanak fel. Másrészt  fontos Paks fejlesztése a biztonság garantálása mellett, mert ez az erőmű képes előállítani a legolcsóbb villamos energiát. Az új blokkok építésekor pedig a lehető legtöbb munkát magyar vállalkozókkal kell elvégeztetni.

- Néhányan azt is felvetették: kevesebbet ülésezzen a parlament. Önnek mi erről a véleménye?
- Két szempontot tartok fontosnak. Az egyik a hatékonyság: egy húszéves rendszerben mindig lehet találni javítani valót. Érdemes tehát elgondolkodni ezen. A másik az ellenzéki jogok garantálása. Egy kétharmados többséggel rendelkező parlamenti erőnek óriási a felelőssége, hogy biztosítsa a kisebbség számára a megszólalás lehetőségét. Szerintem az ellenzéki jogoknak a parlamentben minden hétfőn érvényesülni kell. Sőt, ezt még akár bővíteni is lehet. Fontos, hogy legyen érdemi vita. Nem a vita lehetőségét kell szűkíteni, hanem minden vitát meg kell nyerni.   

Névjegy: Lázár János

1975. február 19-én született Hódmezővásárhelyen. Nős, felesége pedagógus, egy gyermeke van.

1999-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát.

2000-ben belépett a Fidesz-Magyar Polgári Pártba.

2002-től a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségben is tag lett.

2002-től országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely polgármestere mind a mai napig.

2006-ban, az országgyűlési választásokon Csongrád megyében egyéni mandátumot szerzett. 2010-ben szintén megnyerte a választásokat, s a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjévé választották.

1999-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát.

2000-ben belépett a Fidesz-Magyar Polgári Pártba.

2002-től a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségben is tag lett.

2002-től országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely polgármestere mind a mai napig.

2006-ban, az országgyűlési választásokon Csongrád megyében egyéni mandátumot szerzett. 2010-ben szintén megnyerte a választásokat, s a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjévé választották.

Mi nem az egyszerű emberek amúgy is üres zsebében kotorászunk (Fotó: Kiss Albert) Nem uralkodó, hanem szolgáltató államot akarunk A kultúra, a közművelődés, a sportolás lehetőségeit meg kell teremteni Nem uralkodó, hanem szolgáltató államot akarunk A kultúra, a közművelődés, a sportolás lehetőségeit meg kell teremteni -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!