Ötven évre biztonságba kerülnek a kazetták

Jelenleg tizenhat kamrában fogad kiégett fűtőelemeket az atomerőműből a tőle délre épült Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT). Ezek az egységek a fogadóépülettől nyugatra készültek el több ütemben, most a keleti oldalon épül négy modul.

Mint dr. Hegyháti József elmondta, a földtani vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy földcserét kell végrehajtani, mert a Duna hordaléktalaja nagyon vastag. Ez a munka – amelyet már befejeztek – hátráltatta a beruházást, illetve megnövelte annak költségeit 600 millió forinttal, tette hozzá a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. ügyvezetője.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Bővítik a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját Fotó: Vida Tünde
[/caption]
A beruházás tervezett költsége 9 milliárd forint volt, az építkezésre idén 3 és fél milliárd forint fordítottak. A négy modul kivitelezése 2008-ban kezdődött, az átadást 2011-re tervezik.

A most épülő kamrákban új megoldást alkalmaznak: a tárolócsövek elrendezése az eddigi háromszög helyett négyszög kiosztású lesz, így egy-egy modulban 450 helyett 527 darab tárolócső elhelyezésére nyílik mód.

Az 1997. óta üzemelő létesítményben máig 6457 elhasznált kazettát helyeztek el. Az atomerőművekben elhasznált fűtőelemek az után, hogy eltávolították a reaktorból, a szomszédos pihentető medencébe kerül, ahol víz alatt tartják öt éven át. Ekkor már nem folyik bennük nukleáris láncreakció, csupán a radioaktív bomlások eredményeznek hőfejlődést.

Innen szállítják a KKÁT-ba, ahol ötven éven át száraz körülmények között tárolják, ez alatt jelentősen lecsökken a kiégett fűtőelemek radioaktivitása és hőtermelése. Ez az idő arra is elegendő lehet, hogy megszülessen a döntés a fűtőelemek sorsáról, azaz arról, hogy véglegesen elhelyezik vagy újra feldolgozzák. Az átmeneti tároló esetében főszabály, hogy mindig három évre elegendő üres tárolóhellyel kell rendelkezni, mert ennyi időre van szükség egy-egy újabb ütem megvalósításához.

A kis és közepes aktivitású hulladék Bátaapátiba kerül a paksi atomerőműből. A földalatti tároló közlekedő folyosói elkészültek, a kamrák kialakítása a következő lépés. Ezek elkészültéig, egy felszíni létesítmény fogadja a paksi szállítmányokat. Máig 2300 hordót tároltak be a technológiai épületbe, amely háromezer hordó befogadására alkalmas.

Nagy körültekintéssel kezelik a veszélyes hulladékot

Míg a timföldgyártás melléktermékeként keletkező, október elején rendkívüli katasztrófát okozó vörösiszapból a becslések szerint évente egymillió tonna keletkezik Magyarországon és összesen mintegy 60 millió tonna van különböző tározókban, addig paksi atomerőmű működése során 40 ezer köbméter hulladék keletkezik beleértve a leszerelési hulladékot is. Hamvas István a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója elmondta, ezt szilárdítják, tömörítik és ellenőrzötten tárolják.

Hozzátette, jól jelzi a biztonság iránti elkötelezettséget az, hogy azért, mert egyszer a világban valaki repülővel neki akart menni egy atomerőműnek, az azóta épített nukleáris erőműveket úgy nevezett „Boeing védelemmel” látták el, azaz akkor sem kerül káros anyag a környezetbe, ha a repülőgép rázuhan. Számos markáns különbség van még a biztonsági szemlélet, intézkedések terén, tájékoztatott Hamvas István. Hozzátette, az atomtörvényben foglaltaknak eleget téve a Paksi Atomerőmű Zrt. természetesen ilyen esetekre biztosítással is rendelkezik.