Közélet

2010.10.23. 10:20

Parancsra nem lehet szeretni

A mostoha szóhoz sajnos számos negatív képzet kapcsolódik, pedig nem kell, hogy a nem vér szerinti szülő "mostoha" legyen. Az új család felépítése nehézségekkel jár, rengeteg idő, türelem kell hozzá.

Hargitai Éva

Egyre több a válás, és egyre több az úgynevezett mozaikcsalád is, ahol mostohaszülők, -gyermekek, -testvérek élnek együtt. Az alakulás azonban sokszor nem megy zökkenőmentesen. 

- Egy új család alapítása nehéz feladat elé állítja a feleket, a vitákat, nehézségeket, a szenvedést nem lehet megspórolni - mondta Király Gabriella, klinikai gyermek szakpszichológus, a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ igazgatója.

A párok nagy elvárásokkal indulnak, azzal a vehemens reménnyel, hogy ez a kapcsolatuk jobb lesz, mint az előző. Ugyanakkor hátrányban vannak, hiszen az új szerveződésbe mindenki hozza a maga kis batyuját, a múltja jó és rossz dolgaival egyaránt. Így sok türelemre, időre és megértésre van szükség ahhoz, hogy az új család tagjai összecsiszolódjanak, de a feladat nem lehetetlen.

A gyerekek vannak talán a legnehezebb helyzetben, hiszen az ő életük, addig betöltött státuszuk teljesen megváltozik. Könnyebb a helyzet, ha még kicsik, pár évesek, de az óvodás, kisiskolás gyerekek már nehezebben alkalmazkodnak az új helyzethez.

Egy család azonban így is működhet jól, ha a szülők felelősek, hitelesek és kreatívak a problémamegoldásban. Meg kell érteniük, és el kell fogadniuk a hátrányokat, amelyekkel indulnak, így akár még építhetnek is rájuk. Fontos, hogy ki tudjanak alakítani egy olyan életet, amelyben mindenki számára megvan a hely. A működés négy alappillére a tagok önértékelésének, az érzelmek szabadságának biztosítása, a kommunikáció, valamint a közösen felállított normák betartása.

Ebbe azonban nem csak az együttélő felek tartoznak, hanem az a szülő is, aki kiszakadt a családból. Nagyon fontos, hogy se a mostohaszülő, se az édesszülő ne bírálja a nem velük élő édesszülőt, hagyják meg a jogot a gyermeknek, hogy szeresse. A szidalmazással nem mellékesen a kicsi önértékelését is rombolják, hiszen ha azt mondják az apjáról, anyukájáról hogy az rossz ember, akkor ő is annak érezheti magát, hiszen tőle származik.

Nem szabad elvárni a gyermektől, hogy "parancsra" egyből szeresse a mostoha szülőt, különösen nem azt, hogy jobban az édesnél. Ugyanakkor a mostohaszülő sem várhatja el magától, hogy azonnal megkedvelje a gyermeket. Nem kell lelkiismeret-furdalást éreznie, ha ez nem megy rögtön, hiszen az érzelmi kötelékek kialakulásához idő kell. Ezt párja sem követelheti meg tőle. Ugyanakkor a másik embernek járó megbecsülést a család minden tagjának meg kell adnia a többieknek.

Fontos, hogy a mostohaszülő a lelkiismeret-furdalás miatt ne legyen túl engedékeny, hiszen az nem egyenlő a szeretettel. Az új családban is fel kell állítani közösen a szabályokat, be kell osztani a feladatokat - ehhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Ezen a területen a mostohaszülő is elvárásokat támaszthat a gyermekkel szemben, és fegyelmezhet.

Ranschburg Jenő: Második házasság

Anyu, én igyekszem a haragom levetni.

Ha bánt, sírok, ha viccel, próbálok nevetni.

De hidd el nekem: parancsra nem tudok szeretni.

Tetszik nagyon, hogy katona, s tetszik a rangja,

Ha megszólal, zúg, akár a templom harangja,

- de nem simogat meg úgy, mint apué - a hangja.

Számodra nincsen nála jobb a föld kerekén,

ha rád néz, olyan leszel, mint vaj kenyerén,

de én nem érzem apu melegét a tenyerén.

Ha játék kell, nála ezt könnyedén elérem,

ha érkezem, mint apu, úgy szalad elébem,

de én nem látom azt a sugarat a szemében.

Ha sétálunk, a kezem ott van az övében,

ha elcsúszom, megkapaszkodom az övében,

de én nem érzem apu jó szagát az ölében

Azt mondja szeret, s csinál majd hozzá kedvet is,

hogy vele éljek. De apu jobb, ha megvet is.

Nekem ő tízszer, százszor többet ér, ha megver is!

Anyu, én igyekszem a haragom levetni.

Ha bánt, sírok, ha viccel, próbálok nevetni.

De hiába, ha megkérsz, sem tudom őt szeretni!


Ha bánt, sírok, ha viccel, próbálok nevetni.

De hidd el nekem: parancsra nem tudok szeretni.

Tetszik nagyon, hogy katona, s tetszik a rangja,

Ha megszólal, zúg, akár a templom harangja,

- de nem simogat meg úgy, mint apué - a hangja.

Számodra nincsen nála jobb a föld kerekén,

ha rád néz, olyan leszel, mint vaj kenyerén,

de én nem érzem apu melegét a tenyerén.

Ha játék kell, nála ezt könnyedén elérem,

ha érkezem, mint apu, úgy szalad elébem,

de én nem látom azt a sugarat a szemében.

Ha sétálunk, a kezem ott van az övében,

ha elcsúszom, megkapaszkodom az övében,

de én nem érzem apu jó szagát az ölében

Azt mondja szeret, s csinál majd hozzá kedvet is,

hogy vele éljek. De apu jobb, ha megvet is.

Nekem ő tízszer, százszor többet ér, ha megver is!

Anyu, én igyekszem a haragom levetni.

Ha bánt, sírok, ha viccel, próbálok nevetni.

De hiába, ha megkérsz, sem tudom őt szeretni!

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!