Közélet

2011.07.04. 17:02

A világ minden tájékán találni Jaszenovics-Steig tányért

Jaszenovicséknál minden a házaspár szakmájáról, a fazekasságról árulkodik.

TEOL/Hanol Erzsébet

A falakon szorosan egymás mellett díszes tányérok, a sarokban kerámia kézmosó tál kancsóval, az asztalon saját készítésű bortartó-mécsestartó kombináció. Kincseiket pedig nem rég a nagyközönség is láthatta az alsónyéki könyvtárban. Pünkösdkor ugyanis árulkodó címmel – 20 éve Alsónyéken és 45 éve a szakmában – nyílt kiállításuk.

– Nagy munka volt mindent átpakolni, majd ismét haza – árulta el Jaszenovics Géza. Nem csoda, hiszen legalább 1000 darabot számláló gyűjteményről van szó. De ennek a sokszorosa, dísz- és használati tárgyak kerültek ki a kezeik közül. – A világ minden tájékán találni a tányérjainkból – mondta a fazekas népi iparművész.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Jaszenovics Géza és Jaszenovicsné Steig Ágnes: a kétszemélyes műhely (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

Jaszenovics Géza ottjártunkor is éppen nagy munkában volt. A bajai halünnepre készítette a halas tányérokat, korsókat, tálakat. Ezek nélkül szinte már meg sem rendezik az eseményt, idén már 19. alkalommal vesznek rajta részt.

De kerámiáik ugyanilyen kelendőek a busójáráson is, főleg a külföldiek körében. A hazai piacon azonban már kevésbé van rá kereslet. – Sajnos már az ünnepek sem számítnak, pedig a Háziipari Szövetkezetbe régen százszámra vitték a termékeinket – szólt hozzá Jaszenovicsné Steig Ágnes is a beszélgetéshez.

Kettejük közül egyébként ő az, aki régebb óta foglalkozik a mesterséggel, és 1965 óta népi iparművész. A feljegyzések alapján pedig felmenői 1768-ban kezdtek fazekassággal foglalkozni. Ráadásul a Steig család hozta be Tolna megyébe a habán stílust, amellyel a sárközi mellett ma is alkot a házaspár. Ebbe a nagymúltú családba nősült be Jaszenovics Géza.

Így nem volt mese, szobafestői végzettsége ellenére megtanulta a fazekasságot, és 1968-ban ő is megszerezte a népi iparművész címet. Mostanra pedig már azt vallja: munkája a hobbijává vált, és ha unatkozik, akkor is a korong mögé ül.

A műhely persze kétszemélyes, a munkamegosztás szerint többnyire a férj felel az agyagozásért, a feleség pedig festi az elkészült tárgyakat. A sárközieket írókával, a habánt ecsettel. A házaspár soha nem is foglalkozott mással élete során, csak a fazekassággal.

Alsónyékre is azért költöztek húsz évvel ezelőtt Szekszárdról, mert itt találtak megfelelő kertes házat, ahol a műhelyüket is ki tudták alakítani. És a megyében náluk régebben talán senki nem űzi ezt a mesterséget.

A hosszú családi hagyomány azonban megszakadni látszik. Sem két gyermekük – egy fiú és egy lány –, sem pedig hét unokájuk között nincs, aki a fazekas mesterséget választotta volna.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!