Közélet

2011.08.31. 18:23

A saját lakásából zártak ki egy nőt

Egy szerződéses jogviszony keretében mindkét félnek vannak jogai és kötelességei. Előfordul azonban, hogy az egyik fél csak a jogokkal van tisztában, a kötelességekkel nem.

TEOL/Venter Marianna

Fotós: Somogyi Hírlap

A szerkesztőségünket felkereső olvasónk – nevezzük Erzsébetnek – tehetetlennek érzi magát. Üresen álló lakását kiadta albérletbe, a lakó azonban nemcsak az írásba foglalt lakbért nem hajlandó kifizetni, hanem már több mint százezer forintos közműtartozást is felhalmozott. Amelyet a szolgáltató éppen most készül levonni Erzsébet nyugdíjából. A lakó nem nyit ajtót, nem veszi fel a telefont, a levelekre nem reagál. Olvasónk kétségbe van esve, egyedül a lakásba sem mer bemenni.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A bérbeadáshoz elengedhetetlen a két fél kölcsönös bizalma, ezért érdemes tájékozódni az albérlőről (Fotó: Lang Róbert)
[/caption]

Kezdjük azzal, milyen jogai és kötelességei vannak a kiadónak és az albérlőnek. Mit tehet a lakástulajdonos, ha elégedetlen a másik féllel?
Az albérletre az ingatlanbérletre vonatkozó szabályok érvényesek (1993. évi LXXVIII. számú törvény).

Ennek alapján az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg, a lakás albérletbe adásának érvényességéhez pedig elengedhetetlen a szerződés írásba foglalása. A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára mondhatja fel, a felmondási idő tizenöt nap.

Ám mi történik, ha a bérbeadónak vannak problémái a bérlővel? Nagyot téved az az ingatlantulajdonos, aki úgy gondolja, saját lakásából könnyedén kiteheti a bérlőt, ha az nem fizet, vagy ha egyszerűen csak föl akarja bontani vele a szerződést.

A valóság ugyanis az, hogy ha a bérlő önszántából nem költözik ki az ingatlanból, a tulajdonos általában csak lakás-kiürítési per útján rakhatja ki – tudtuk meg Zsidákovits Zoltántól egy ingatlaniroda vezetőjétől. Ő közel húsz éve dolgozik a szakmában, minden, ingatlannal kapcsolatos kérdésben járatos, és az Erzsébetéhez hasonló helyzettel már sokszor találkozott munkája közben.

Zsidákovits Zoltán a bérlő kitessékelésével kapcsolatban leginkább azt hangsúlyozza, hogy a tulajdonosnak érdemes már az első intő jelre lépnie.

– Ha a bérlő nem fizet, de a tulajdonos kivár, könnyen megeshet, hogy a bérlő egyszerűen lelakja a kaució összegét, és még azon felül is marad néhány hónapot. Ilyenkor a tulajdonos örül, ha egyáltalán megszabadul a rossz bérlőtől, aki akár több hónapig is kihúzhatja fizetés nélkül.

Az ilyen esetekkel ráadásul a rendőrség sem foglalkozik, hiszen az a bíróságra tartozik. Emiatt is fontos a közművek átíratása a bérlő nevére, hiszen ha ez nem történik meg, a bérlő pedig kirakhatatlan, az esetleges díjtartozásokat a tulajdonoson hajtja be a szolgáltató. A másik gond a közös költséggel van, ezt ugyanis mindenképpen a tulajdonoson vasalja be a ház – mondja.

Zsidákovits Zoltán azt javasolja a bérbeadóknak, hogy mindenképpen tájékozódjanak a jövendő bérlőről. Miért akar ingatlant bérelni, honnan, és miért költözik el. Ha egy másik bérlakásból költözik, kérjük el az előző tulajdonos nevét, telefonszámát, és kérdezzük meg, miért hagyta ott a lakást az albérlő. Nem árt tudni, a bérlő hol dolgozik, hány gyermeke van, kikkel költözik be. Ha a jövendő bérlő gyanús, vagy bizonytalan válaszokat ad, inkább ne adjuk ki a lakást.

Ha megtörtént a kiadás, és a bérlő nevén vannak a közművek, akkor is tanácsos legalább az első két-három hónapban megnézni, hogy rendben van-e minden, rendesen fizeti-e a rezsit, és természetesen a bérleti díjat is. Az első gyanús jelre pedig azonnal fel kell keresni a bérlőt egy határozott ember társaságában, és megbeszélni vele a továbbiakat.

Tájékoztatni kell, hogy milyen jogi lépéseket lehet – és fogunk is, ha kell – tenni vele szemben, ha nem teljesíti a szerződési feltételeket. Ezt tanácsolhatjuk tehát Erzsébetnek is, és azt sem árt megfogadnia, hogy a jövőben bérbeadás esetén azonnal írassa a lakás közműszámláit az albérlő nevére.

Van, ami költség, és van ami nem az

A bérbeadó magánszemélynek mindig szem előtt kell tartania, hogy ha a rezsiköltségeket ő számlázza tovább a bérlőnek, akkor az is a bevételének része, bármilyen adózási módot választ is. Ezért szokták inkább azt a megoldást választani, hogy a mérőórákat átíratják a bérlőre, így annak a nevére jönnek a számlák, melyeket közvetlenül a bérlő fizet. Fontos tudnivaló, hogy a társasházi közös költségekről nem állítható ki számla, mert annak elszámolása nem gazdasági tevékenység, ezért a bérlő nem tudja költségként elszámolni. A közös költséget csak úgy háríthatja át a bérbeadó az albérlőre, ha eleve beépíti a bérleti díjba.

A bérbeadáshoz elengedhetetlen a két fél kölcsönös bizalma, ezért érdemes tájékozódni az albérlőről (Fotó: Lang Róbert) -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!