Közélet

2011.08.13. 12:26

Munka és segítség nélkül reménytelen jövő

A lakosság és az önkormányzat is a munkanélküliséggel, a pénztelenséggel küszködik. Vannak akik kilátástalannak látják a kis telelepülés jövőjét.

TEOL/Ihárosi Ibolya

Ha egy értényivel három mondatot beszél az ember, már szóba kerül az iskola hiánya, s majd mindenki azt mondja, hogy az öregek szerint hajdan itt még középiskola is volt. S, valóban, lehet, hogy a török után a legelső volt Tolna megyében az úgynevezett deák iskola. Erdősi János értényi plébános 1500 forintos adományából hozták létre. 1768 táján olyan hírre kapott a gimnázium, hogy nemcsak helybeliek, hanem vidéki nemes ifjak is látogatták. Az 1500 ezüstforintos alaptőkét azonban kiadták kamatra az iszákos szolgabírónak, így a kamat és a tőke is elveszett. Alig tíz év működés után megszűnt az iskola.

A mai település közterületei a közmunkásoknak is köszönhetően rendezettek, virágosak. Kihalás, elöregedés sem fenyegeti a falut. A tavaly felújított, bővített óvodában több mint ötven kisgyerekről gondoskodnak. És tényleg gondoskodnak, nem csak a nevelést illetően, hanem anyagilag is. Kettő kivételével ugyanis szociális helyzeténél fogva minden kisgyerek ingyenes étkeztetésre jogosult. Az iskolások Nagykónyiba és Tamásiba járnak.

Az sem nosztalgia, hanem tény, hogy míg megvolt a termelőszövetkezet, a szakképzetleneknek is volt munkájuk. A néhány mezőgazdasági vállalkozó ma csak kevés helybélinek tud munkát adni. – A község jövőjét, a kis községekben élők megélhetését nem biztosíthatja más, csakis a mezőgazdaság – mondta Máj Zoltán polgármester. Hozzátette azt is, hogy a közmunkások nagy részét előbb meg kell tanítani dolgozni, hogy legalább fele annyira képesek legyenek, mint azok, akik gyerekkoruktól azt látták, azt tanulták a szüleiktől, hogy mindenkinek megvan a maga munkája, amit el kell végezni.  

Egyébként élhető lenne a település, hiszen a csatornázáson kívül minden közszolgáltatás megvan, hozzátéve azt is, hogy azért még vannak olyan lakások is, ahova az ivóvíz sincsen bekötve, s az ott élőknek nincs is erre pénzük. Ugyanakkor van orvos, védőnő, saját óvodai konyha, ahol főznek az időseknek is.
– Ha kétszer ennyi pénz lenne a költségvetésben, akkor valamivel barátságosabb lenne a helyzet – fogalmazott a polgármester. A 160-170 milliós költségvetéshez képest 12 millió forint a hitelük. Azért minden évben próbálkoznak azzal, hogy gyarapodjon a falu, és összetartsák a közösséget is. Most éppen a falunapot szervezi a polgármester, de mint mondta, az is koldulásból áll. Segít a vadásztársaság, a vállalkozók, s mindenki, akinek van egy kis kötődése a településhez.

Az esőzések okozta károk, a partfal-szakadás helyreállítására több vis maior pályázatot adtak be, kaptak is pénzt, de nem annyit, amennyit kértek. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok alapjából csak kétmillió forintban részesültek.

A hivatalban mindenki kaphat segítséget
– Hallani olyasmit is, hogy megszűnnek ezek a kis önkormányzatok, vagy hivatalok. Kíváncsi lennék rá, hogy akkor a faluban élők hova mennek, ha segítségre van szükségük – mondta Máj Zoltán polgármester. Sokaknak annyi pénzük sincsen, hogy buszra szálljanak, s elutazzanak Tamásiban, vagy pláne Szekszárdra. Segítség nélkül nem tudják kitölteni a hivatalos papírokat, kérelmeket. Az önkormányzattól senki nem megy úgy el, hogy ne kapott volna valamilyen segítséget. Azért nem adják fel. A koppányszántói iskola gesztorságával pályáztak az óvoda régi szárnya ablakainak a cseréjére. A munkát várhatóan még az ősszel el is végzik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!