Közélet

2012.06.10. 18:46

A focitól a karatéig jutottak

Az országban harmadikként alakult lövészegylet Bátaszéken 1736-ban, amelyet a betelepült németek hoztak létre. Modernkori sportegyesület viszont csak az 1900-as évek elején szerveződött Bátaszék Sport Club néven.

TEOL/Hanol Erzsébet

Az alakulás pontos éve vitatott, egyesek szerint 1911, mások szerint 1912. A kérdést Rudolf László tette helyre. A témában íródott korábbi kiadványok Mayer (Marti) Kálmánt idézik, aki 1910-ben kisfiúként Budapesten volt gyógykezelésen, és ekkor látott először labdarúgó mérkőzést.

Megtetszett neki a sportág, és haza Bátaszékre már egy focilabdával érkezett, attól kezdve pedig a társakkal is megszerettette a labdarúgást. Mayer Kálmán több mint ötven évvel későbbi beszámolója szerint 1911-ben alakították az egyesületet és 1912-ben hírverő mérkőzésre hívták Bonyhád csapatát.

Rudolf László kutatásai során azonban arra jutott, hogy 1910-11-ben a Tolnavármegye és Közérdek című megyei lap csak lovaglásról, teniszről, korcsolyáról, tornáról, tekéről, galamblövészetről és vívásról számolt be. Labdarúgásnak 1912-ig nyoma sincs, akkor viszont sorra alakultak a megyei klubok. Az első bátaszéki tudósítás 1913-ból való, így vélhetően az előző évben alakult az egyesület.

Ez a történet már a labdarúgásról szóló Labdarúgás 1913-1950 című kiadványban is olvasható, a BSE centenáriumára pedig újabb könyv látott napvilágot. A Száz év krónikája I. (1912-1950) főként a labdarúgásra koncentrál mint a kezdeteket leginkább legmeghatározóbb sportágra.

Az évtizedek során aztán sorra jelentek meg újabbak. A könyv említést tesz az asztali teniszről, az atlétikáról, az autó-motorsportról, a birkózásról, a diáksportról, a kerékpársportról, a kézilabdáról, a kosárlabdáról, a Levente-mozgalomról, a lovassportról, a lövészetről, az MHK-mozgalomról (Munkára, harcra kész), az ökölvívásról, a röplabdáról, a sakkról és a teniszről.

Az eseményeket sorra véve kiderül, hogy az úgynevezett Tornaünnepélyeken bemutatkozó kosárlabda 1945-től vált kedveltté. A női csapat NB II-ig vitték, a férfiak NB III-ban játszottak. A városnak napjainkban is vannak teniszezői, a kezdetek pedig az 1930-as évekhez kötődnek.

A pálya a Kaszinó udvarán volt, ahol a tehetősebbek ütötték a labdát. Az ökölvívás a negyvenes évek végén, a röplabda az ötvenes években jelent meg. A hazenaként debütáló kézilabda azonban nem nyerte meg annyira a bátaszékieket. Próbálkozás a birkózással is volt, ám a szakosztály birkózószőnyeg hiányában az 1932-es megalakulásnál nem jutott tovább.

A mostanában lyukas számnak minősülő atlétika a harmincas években még igen népszerűnek számított. Novák István gimnáziumi tornatanár és atlétaedző hatására pedig 1953-tól 1971-ig kimagasló volt a sportág eredményessége. Garamvölgyi László személyében még Universiade résztvevőt is adott Magyarországnak.

A következő évek krónikáját a karate, a kosárlabda, a labdarúgás és az úszó szakosztály sportolói írják. A karatésok ráadásul évek óta halmozzák az Európa- és világbajnoki címeket, az úszás pedig egyre erősebbé válik. A sakk ugyan kivált a BSE-ből, ám Rudolf Anna személyében háromszoros magyar bajnokra lehet büszke a város.

Több sporttörténeti kiadványból lehet csemegézni

A Megyei Testnevelési és Sport Tanács 1963-ban írt ki egy pályázatot, amelyen Haász János Bátaszék testnevelés története című dolgozata 3. lett. Mayer Kálmán története itt is olvasható, akárcsak Novák István Bátaszék Sporttörténete című, két évvel később kiadott könyvében. Ezt a két írást, valamint Bajos (Beck) Mátyás „Bátaszék sporttörténetének leírása 1919-től 1929-ig benne az én sporttörténetem a BAC és a Vasutas Clubokról” című összegzést a 2004-ben kiadott Tanulmányok tartalmazza.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!