Meglovagolja a lehetőségeket

– A lovak iránti szeretetet, tiszteletet a szüleimtől örököltem, akik lovakkal érkeztek Erdélyből a mai Magyarország területére – mondta Bányai Béla. A családi hagyomány nem szakadt meg, hiszen ő és két gyermeke: Zsuzsanna és Gábor is elkötelezettje a távlovaglásnak, magyar bajnokok.

Sőt, Gábor több kiváló eredménnyel is büszkélkedhet, ezek közül kiemelkedik a 2000-ben rendezett Európa-bajnokság, amelyen 16 kilométer/órás átlagsebességgel teljesítette a 160 kilométeres távot, amelyet azóta sem múltak felül magyar versenyzők ezen a megmérettetésen.

– Öröm volt számomra, hogy a lányom és a fiam már gyermekként megkedvelte ezt a sportot, és az országgyűlés által elfogadott Kincsem Nemzeti Lovas Program is többek között azt célozza meg, hogy minél több fiatalt ösztönözzön a rendszeres testmozgásra – emelte ki a díjazott, aki társadalmi megbízatásban második ciklusát tölti a Magyar Lovas Szövetség távlovagló szakágának elnökeként.

Azt mondta, ma már el sem tudná képzelni az életét lovaglás nélkül, amely kitartásra, fegyelemre és szorgalomra nevelte. Hozzátette, ahogy egy ló, úgy egy vállalkozás is folyamatos törődést, odafigyelést igényel, és persze jó döntéseket.

Az első ilyen lépést 1986-ban hozta meg, amikor belföldi fuvarozással kezdett foglalkozni. Később, az évek alatt kialakított jó kapcsolatainak révén fejleszthette cégét, és vágott bele a nemzetközi árufuvarozásba. Megjegyezte, nem volt sétagalopp ideáig eljutni, az első buktatók a rendszerváltás idején jelentkeztek.

– Az 1990-es években jelentősen megnőtt azon vállalkozások száma, amelyek fizetésképtelenné váltak, vagy csak nagyon hosszú határidővel tudták rendezni tartozásukat. Ez és a szakmai tapasztalatok hiánya okozta a lemorzsolódásukat, mi szerencsére talpon tudtunk maradni – emlékezett a kezdetekre a vezető.

Bányai Béla úgy véli, az akkori bizonytalan helyzet kellett ahhoz, hogy megerősödjenek, rendezzék soraikat, és újult erővel tekintsenek a jövőbe. A nemzetközi fuvarozásra különösen igaz – folytatta –, hogy csak jó színvonalú szolgáltatással és felkészülten lehet valaki versenyképes.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Bányai Béla a távlovaglás elkötelezettje. A vállalkozása mellett adódó kevés szabadidejét legszívesebben a nyeregben tölti
[/caption]
Ma is azt vallja, hogy inkább kevesebb kamionnal látja el a feladatokat, de a járművek állapota kifogástalan legyen. Ez a szemlélet gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen időközben számos partnerre, barátra tett szert, akik megbízásából Nyugat-Európa országaiba fuvarozhat árukat.

A szakmát érintő következő nagy fordulópont az EU-csatlakozás időpontja volt, amikor egy meglévő, koncessziós rendszer felbomlott, és újra szabaddá vált a piac. Bányai Béla szerint – akárcsak a rendszerváltás idején – ez vízválasztónak bizonyult, hiszen ismét sok új vállalkozás alakult, többségük szakmai tapasztalatok és kellő tőke hiányában, a nyereségszerzés reményében. Mindehhez az akkor még kedvezőnek tűnő hitelek is társultak, amelyek terheit sokan még ma is a vállukon cipelik.

– Néhány év elteltével letisztult a kép, és ismét csak azok maradtak a felszínen, akik kellő tartalékkal, szakmai tapasztalattal és biztos kapcsolatokkal rendelkeztek. Azóta is sok kihívásnak kell megfelelnünk, a járulékok és az üzemanyag-költségek növekedése, valamint az egyre szűkülő piac komoly fejtörést okoz, de igyekszünk helytállni – fűzte hozzá.

Névjegy

Bányai Béla 1958. július 23-án született Bonyhádon. Általános iskolai tanulmányait helyben, a középiskolát Szekszárd-Palánkon végezte el. Okleveles teherforgalmi-vezető. Kisvejkén kezdett dolgozni, ezt követően került a Gemenc Volánhoz. 1986-ban alapította meg társaival jelenlegi cége, a General-Insped Kft. jogelődjét. Ma már egy jól prosperáló, nemzetközi fuvarozócéget irányít. A civil életben is aktív, a Magyar Lovas Szövetség távlovagló szakágának elnöke. Példaértékű szerepvállalását ez idáig több díjjal ismerték el. Két gyermeke, Zsuzsanna és Gábor is a családi vállalkozásban dolgozik. Ha nem lovagol, akkor kajakozással és biciklizéssel tölti szívesen szabadidejét.

– Fantasztikus tájakon jártunk, bár a köves talaj és a több száz méteres szintkülönbség alaposan megnehezítette a dolgunkat, ettől függetlenül sikerült 14,5 kilométer/órás átlagsebességét elérnünk Toubrukkal, amely jónak nevezhető – idézte fel Kovács Dávid. Az aparhanti fiú a 120 kilométeres távot valamivel több mint nyolc óra alatt teljesítette, amely elmondása szerint komoly erőpróbát jelentett neki és a hátasnak is. A négytagú hazai csapatból rajta kívül még a tatai Kovács Vandának sikerült célba érnie, a másik két magyar versenyző sérülés miatt idő előtt feladni kényszerült a viadalt.

Dávid azt is elmesélte, hogy az egyhetes programon jutott idejük kikapcsolódásra is, és persze szakmai eszmecserére, sokat tanult versenyzőtársaitól.

– Fantasztikus tájakon jártunk, bár a köves talaj és a több száz méteres szintkülönbség alaposan megnehezítette a dolgunkat, ettől függetlenül sikerült 14,5 kilométer/órás átlagsebességét elérnünk Toubrukkal, amely jónak nevezhető – idézte fel Kovács Dávid. Az aparhanti fiú a 120 kilométeres távot valamivel több mint nyolc óra alatt teljesítette, amely elmondása szerint komoly erőpróbát jelentett neki és a hátasnak is. A négytagú hazai csapatból rajta kívül még a tatai Kovács Vandának sikerült célba érnie, a másik két magyar versenyző sérülés miatt idő előtt feladni kényszerült a viadalt.

Dávid azt is elmesélte, hogy az egyhetes programon jutott idejük kikapcsolódásra is, és persze szakmai eszmecserére, sokat tanult versenyzőtársaitól.

Bányai Béla a távlovaglás elkötelezettje. A vállalkozása mellett adódó kevés szabadidejét legszívesebben a nyeregben tölti -->