Közélet

2014.01.26. 13:24

Megyénk is sokat köszönhet Klebelsberg Kuno programjának

A megyei levéltár tavaly 43. alkalommal hirdette meg a helytörténeti pályázatot. A tíz pályázó közül Posztós Éva volt a legsikeresebb, Klebelsberg Kunó iskolaépítési programja Tolna megyében című munkájával.

Gyuricza Mihály

A szekszárdi Garay általános iskola pedagógusát munkahelyén kérdeztük saját magáról, a pályázatról és a névadó Klebelsberg Kunóról. Elmondta, nem pedagógusnak készült, hanem biológusnak. A felső fokú tanulmányok megkezdése előtt a vízműhöz került egy laborba, ott aztán kiábrándult abból, hogy csak csöpögtette a vizet. Az osztálytársai közül sokan voltak képesítés nélküli pedagógusok, bement hozzájuk egy-egy órára, megtetszett neki, amit csináltak és beadta a jelentkezési lapját. Tanítónő lett, beleszeretett ebbe a hivatásba. Rögtön kapott állást Szekszárdon, meg egy ének-zenei osztályt, mint mondja, élete legjobb osztályát. – A „szakmán” keresztül ismertem meg igazán önmagamat. A hobbiválasztásom a kollégáknak is köszönhető, például  Jakab Gézának, a rajztanítása sok mindenben segített. Elkezdtem rajzot tanítani, s a mai napig foltvarrózok is – mondja a tanárnő.  Aztán jött a fejlesztő pedagógia, két éve pedig megcsinálta a tanítóképzés mesterképzését. Tavaly júliusban államvizsgázott belőle és ennek az eredménye lett, hogy írt egy újabb szakdolgozatot, immár a negyediket. Nem akart számokkal foglalkozni, ezért választotta az iskolatörténetet, s szembesült vele, hogy ehhez bizony kutatni is kell. A témaválasztásban segített neki dr. Kurucz Rózsa CSc főiskolai tanár, a konzulense.

A Klebelsberg Kunó programjának köszönhetően épült iskolákat próbálta megkeresni Tolna megyében. A téli szünetben a szekszárdi levéltárban kutatott, s nagy szerencséjére egy másodlagos forrásban megtalálta Pekli Pál könyvét, amelyben megyékre bontva ott volt az összes, Klebelsberg által felépíttetett iskola. Akkor már tudta, hogy megírja a szakdolgozatot. Látta, hogy Szekszárdon, Csatáron is épült egy iskola. A csatári iskolában lakott, a mai napig is ott lakik egy kolléganő, a tanítói lakásban. Felhívta, megkérdezte, vannak-e ott valamilyen dokumentumok, de semmit nem talált. A levéltárban viszont kihozták neki a mérnöki hivatal papírjait, és azok között ott volt minden. Gyorsan átnézte, és az építési naplótól kezdve a tervrajzokon, a bútorzat tervein át mindent megtalált. Könyvtárközi kölcsönzéssel lekérte a statisztikai könyveket az 1920-as évektől kezdve 1930-ig.
A szakdolgozat áttekinti a programot, külön Tolna megyét, és feldolgozza a csatári iskola felépítését. Ez utóbbi a dolgozat egyharmad része.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A megyei levéltár idei helytörténeti pályázatán Posztós Éva Klebelsberg Kuno iskolaépítő programjáról szóló tanulmányát értékelték legjobbra (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

Mint mondja,  Klebelsberg Kunó látta, tőlünk nyugatra az állam nagyon sokat áldoz arra, hogy a nyolc osztályos iskolát létrehozza, okos és értelmes diákok kerüljenek ki az iskolából. Felismerte ezt az összefüggést az oktatás és gazdaság között, és bár nehezen, de meggyőzte a gyáros és bankár réteget, hogy támogassák ezt az iskolaépítési programot. Törvényt alkottak, 1926-ban, külterületi iskolák építésére. Tanítói lakást is építettek melléjük, – tehát a pedagógus kapott szállást, bért, földet – mondhatni letelepítették. Szekszárddal Csatáron és Szőlőhegyen építtettek fel egy iskolát, ahova  sokan éppen a megélhetés miatt költöztek ki. Ment a huzavona 1926-ig, végül az állam elég nagy támogatást – 16 ezer pengőt – adott a csatári iskolához, ebből később 19 ezer lett, a városnak meg még 25 ezer pengőbe került. Nagyjából egy év alatt építette fel Fábián Mátyás vállalkozó. 1929-ben kezdték a tanévet, novemberben. Az egykori iskola ma is középület, a családok átmeneti otthona van benne.

Klebelsberg Kuno, a kultúrpolitikus

Klebelsberg az 1920-as évek meghatározó kultúrpolitikusa, több kormány minisztere, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1921-22 között belügy-, majd 1921-31 között vallás- és közoktatási miniszter, 1931-től haláláig a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere. Széles körű iskolareformot dolgozott ki. A népoktatás fejlesztésére a birtokosok kötelezésével az Alföldön kiépíttette a tanyasi iskolák rendszerét. 1926-tól kezdődően három év alatt összesen 5000 iskolaszerű építmény, 3475 tanterem, 1525 tanítói lakás épült. Tolnában 73 tanterem és 37 tanítói lakás készült el, olyan kis helyeken is, amelyek már a térképen sincsenek. Megreformálta a közép-, és felsőfokú iskolarendszert, 16 évre emelte a tankötelezettséget, nagy hangsúlyt fektetett a népegészségügyre és a tehetségkutatásra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!