Közélet

2014.10.27. 14:20

Ha villog a piros lámpa a rendelőben...

Sokba kerülhet, ha külföldön élő, dolgozó magyar vesz igénybe egészségügyi ellátást itthon. Ők saját maguk után sem fizethetnek járulékot Magyarországon. Ám, nemcsak nekik kell odafigyelniük, hogy van-e érvényes biztosításuk.

TEOL/Mauthner Ilona

A tartósan külföldön dolgozóknak ki kell jelentkezniük a hazai rendszerből, mivel egy másik tagállamban rendelkeznek biztosítással. Aki külföldön szerez biztosítást, úgy kell kezelni, mint egy külföldit, így EU-kártyával részesülhet ugyan előre nem tervezett ellátásokban, de más kezelésekben nem. Aki úgy vesz igénybe magyarországi egészségügyi szolgáltatást, hogy már nem itt fizeti a járulékot, köteles annak árát  megfizetni az egészségbiztosítónak.

– Több mint négy éve élek már Angliában, de egészen mostanáig mindig úgy intéztem, hogy akkor menjek el orvoshoz, amikor hazajövök látogatóba a szüleimhez – meséli Balogh Orsolya, aki egy étteremben dolgozik Londonban. – Szerencsémre nem voltak komolyabb, sürgős ellátást igénylő panaszaim, leginkább nőgyógyászati ellenőrzésre, fogorvoshoz mentem, amikor itthon vagyok. Így nemcsak megbízhatóbb, de sokkal olcsóbb is. Az új rendelkezések szerint ezt már nem tehetem meg, legfeljebb magánrendelésen tudom felkeresni az orvost, de azt hiszem, még így is jobban megéri, mint Angliában.

Nemcsak a tartósan külföldön élőknek kell azonban odafigyelniük erre, hanem azoknak a fiataloknak is, akik az elmúlt tanévben befejezték tanulmányaikat és még nem tudtak elhelyezkedni. Nekik már csak néhány napig, október 31-éig érvényes a diákigazolványuk, innentől kezdve csak 45 napig jár egészségügyi ellátás, aztán járulékot kell fizetniük. Az a belföldi, nagykorú, magyar állampolgár, aki nappali rendszerű oktatásban vesz részt, a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig járulékfizetés nélkül jogosult egészségügyi szolgáltatásra – áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában. Ezt követően a diák főszabály szerint még további 45 napig egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Amennyiben ezen időtartam alatt nem lesz biztosított – például munkaviszonyban állóként –, és egyéb jogcímen (például tanulmányok folytatása vagy szociális rászorultság okán), valamint nemzetközi egyezmény alapján sem szerez jogosultságot az egészségügyi szolgáltatásra, akkor 2014. december 16-ától kötelezett az egészségügyi
szolgáltatási járulék fizetésére. E járulék összege havi 6 810 forint, azaz napi 227 forint. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a NAV-hoz be kell jelenteni.

A járulékot első ízben, a bejelentést követő hónap 12-éig, ezt követően havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni. Az a magánszemély, aki a bejelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget,
nem lesz jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, orvosi ellátásra. Az a fiatal pedig, aki biztosítotti jogviszonyt létesít, a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet. Elhelyezkedésüket segítheti, hogy a huszonöt év alatti személyt munkaviszonyban foglalkoztató az őt terhelő szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe.

Kellemetlen helyzetbe kerülhet azonban az a páciens, aki az orvosi rendelőben, kórházban szembesül azzal, hogy nincs érvényes biztosítása. Ha kigyullad a piros lámpa, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár értesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, amely megkeresi az illetőt, hogy igazolja, tényleg így van-e. Ha nem tudja az ellenkezőjét bizonyítani valaki, akkor határozatban megállapítják, mennyivel tartozik, és a számlát visszamenőleg is rendeznie kell.

– Éveken keresztül abban a hiszemben voltam, hogy rendezett a tb-jogviszonyom – idézi fel saját esetét a szolnoki Soós Árpád, aki egy vállalkozónál dolgozott sofőrként. – Akkor derült ki, hogy semmi sincs
rendben, amikor egy egyszerű nátha miatt elmentem a háziorvosomhoz. Rendkívül kényelmetlenül éreztem magam, mikor az asszisztens megmutatta, hogy kis piros figyelmeztető ablak jelzi a számítógépes rendszerben, hogy nem vagyok jogosult az ellátásra. Először nem is értettem, mi a probléma, azt hittem, ők rontottak el valamit. Végül hosszú hónapokon keresztül jártam az adóhivatalt, mire sikerült egyenesbe
hoznom a biztosításomat.

Kik mentesülhetnek a fizetés alól?

Megyénkre is jellemző, hogy évről évre folyamatosan nő azok száma, akik kénytelenek maguk után fizetni a járulékot, párhuzamosan azzal, hogy egyre kevesebben tudnak elhelyezkedni. Ezen a tendencián javított

valamelyest a közmunkaprogramban alkalmazottak aránya. Az érvényben lévő rendelkezések szerint nem kell fizetnie annak, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy más szolgálati jogviszonyban áll, illetve aki álláskeresési támogatásban, táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

valamelyest a közmunkaprogramban alkalmazottak aránya. Az érvényben lévő rendelkezések szerint nem kell fizetnie annak, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy más szolgálati jogviszonyban áll, illetve aki álláskeresési támogatásban, táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!