Mindennapi szabálysértésünk a szemetelés

Azt ugyan senkinek nem ajánlja Huszti Gábor, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, hogy szemtanúként önállóan próbáljon jobb belátásra bírni olyasvalakit, aki feltehetőleg éppen illegális szemétlerakást hajt végre, azt azonban javasolja, hogy írja fel az elkövető autójának rendszámát, ha erre van mód, és akár névtelenül, de jelentse az eset, vagy hívjon rendőrt. Érdemes így tenni annak ellenére is, hogy bejelentési kötelezettség csak abban az esetben terheli az állampolgárokat, ha bűncselekményt tapasztalnak, ám ez része a társadalmi felelősségvállalásnak.

Huszti Gábor hozzátette, a környezet és a természet elleni bűncselekmények – amelyek között különbséget tesz a Büntetőtörvénykönyv – nem gyakoriak Tolna megyében, a szabálysértések azonban jóformám mindennaposak. Ebbe a kategóriába tartozik ugyanis az is, ha az ember az utcán nem a szemetesbe, hanem a földre dob egy papír zsebkendőt, vagy nem szedi össze a piszkot a kutyája után. A vonatkozó törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy aki közterületen, közintézményben vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, vagy ezeket beszennyezi, az szabálysértést követ el. Akkor is ez a helyzet, ha valaki a felügyelete alatt lévő állat után nem takarítja el az e helyek valamelyikén okozott szennyezést. Szintén szabálysértés, ha valaki a közszolgáltató hulladékgyűjtőjéből szemetet vesz el, leegyszerűsítve guberál. Ezekben az esetekben a közterület-felügyelők, természetvédelmi őrök helyszíni bírságot szabhatnak ki. Nem vonatkozik ez arra az esetre – bár ugyancsak szabálysértésnek minősül –, ha valaki szilárd vagy folyékony hulladékot helyez el engedély nélkül közterületen vagy nem kijelölt lerakó helyen.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Aki veszi a fáradságot a hulladék elszállítására, ne az erdőben tegye le, mert az környezetkárosító, és valakinek el kell takarítania
[/caption]

Szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény

Környezetkárosítást és így bűncselekményt követ el az, aki a földet, a levegőt, a vizet, az élő világot, valamint azok összetevőit jelentős mértékben szennyezéssel vagy más módon veszélyezteti; olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, a legsúlyosabb károkozás pedig, amikor erre már nincs mód. A legenyhébb esetben három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, a még helyre hozható kár okozója egytől öt évig, a helyrehozhatatlan károk okozója pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A gondatlanságból elkövetett vétség esetében enyhébbek a szankciók, és mérsékelhető akkor is, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig rekultivációt hajt végre a veszély okozója, vagy megszünteti a környezetkárosodást. A természetkárosítás nagyobb súllyal esik latba, mint a környezetkárosítás. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki fokozottan védett állatot vagy növényt például megkárosít vagy elpusztít. Ebbe a kategóriába tartozik a Natura 2000 területek, a védett barlangok, a védett természeti területek vagy a védett élőlények életközösségének megkárosítása, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható bűntett.

Nem az erdőbe, a hulladékudvarba kell vinni a szemetet

Ha valaki képes ahhoz venni a fáradtságot, hogy az összegyűlt szemetet felpakolja és elszállítsa, akkor jobb és legfőképpen jogszerű megoldás is kínálkozik számára annál, mint hogy azoktól az út mentén vagy mondjuk, az erdőben szabaduljon meg. Ott vannak erre a célra a lakossági hulladékudvarok. Mint ahogy az az Alisca Terra Kft. honlapján is olvasható, díjmentesen leadható a hulladék azok számára, akik érvényes szemétszállítási szerződéssel rendelkeznek és a közszolgálati díj befizetését igazolni is tudják, illetve a beszállító köteles bemutatni a lakcímkártyáját és a személyi igazolványát is a leadás előtt. Meghatározott mennyiségben átvesznek fáradt olajat, veszélyes anyagok maradékát vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékot, növényvédő szereket, fénycsöveket és egyéb higanytartalmú hulladékot, veszélyes anyagot tartalmazó festéket, tintát, gyantát, ragasztót, elemeket és akkumulátorokat, elektronikai berendezéseket és építési törmeléket. Papír, műanyag, fém, üveg, valamint zöldhulladékot, étolajat, zsírt és lomot korlátlan mennyiségben átvesznek a lakossági hulladékudvarban.