A két új paksi blokk hosszú távú jövőképet biztosít

Az, hogy két újabb blokkot létesítenek Pakson, hosszú távú jövőképet biztosít az ott élőknek. Nemcsak az üzemidő hosszabbítás húsz évére, hanem körülbelül száz évre „tervezhetnek”. Leveszi a gondot a városlakók, városvezetők válláról, nem kell gondolkodni, lesz-e nagy adófizető, színvonalas munkahely a régióban, vélekedik Süli János polgármester. Mint mondta, persze az építkezés „örömét” túl kell élni, de az szintén lehetőséget jelent a térség számára.

Megélénkül a gazdaság, egy sor vállalkozó fog betelepülni, szakértők érkezésével kell számolni. Ők a tapasztalatok szerint családostól jönnek, és még korábban, mint a körülbelül hétezer munkavállaló. Elszállásolásuk, ellátásuk csakúgy, mint az érkező vállalkozóké a régió számára ad lehetőséget. – Ha okosan gazdálkodunk, a tízéves beruházás alatt az önkormányzatok társult cégei, a helyi vállalkozók– például élelmiszertermelők– is feladathoz juthatnak. Így nemcsak azok tudnának a fenntartható fejlődés részei lenni, akik bent dolgoznak, hanem azok is, akik kiszolgálják őket – hangsúlyozta Süli János. Úgy véli, ez alatt a tíz év alatt meg lehet alapozni egy utána is életképes vállalkozást.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Süli János hangsúlyozta, hogy az atomerőmű kerítésén kívüli fejlesztéseknek is kiemelt státuszt kell kapniuk (A szerző felvétele)
[/caption]A Társadalmi Tanács egy „körzővel” kijelölt terület negyvenegy települését foglalja magába, de a lehetőség mindenki számára nyitott, húzta alá Süli János, aki a tanács társelnöke Lázár János miniszter mellett. Mint kiemelte, ha eldördül a startpisztoly, meg kell ismételni, pontosítani a térség „kínálatát” elemző felméréseket. Ilyen felmérés például a Lévai Projektben már volt, de akkor még egy távolinak tűnő lehetőség volt a bővítés, más a vállalkozó kedv egy küszöbönálló beruházás kapcsán, vázolta a polgármester. Hozzátette, akkor ugyan a híd szükségessége szerepelt az anyagban, de a Duna túlsó partján más lehetőségek nyílnak, amennyiben a kormány szándéka szerint megépül az átkelő.

Süli János emlékeztetett arra, hogy a tanácsot a 41 településen tartott tájékoztató fórumok nyomán hozták létre. Ezeken a fórumokon az derült ki, hogy az ott élők támogatják a bővítést, a kérdések egy-két kivételt nem számítva arra vonatkoztak, hogyan jutnak munkához, miként tudják a fiataljaikat megtartani, milyen fejlesztési lehetőségek vannak.

– Az idő fogy, ha 2018-ban a kormány gödörnyitást szeretne, fontos, hogy ütemezetten végezzük a feladatokat – húzta alá Süli János, aki arról is beszámolt, hogy napi egyeztetések zajlanak Paks II-vel. Pakson megkezdték az építési szabályzat módosítását, területet vásároltak, hogy bővítsék az ipari parkot. Gondoskodni kell arról, hogy a szakértői létszámot fogadni tudják, hiszen az érkezésük már 2016-17-ben várható. Látván, hogy a beruházás elindul, várhatóan a vállalkozói tőke is megmozdul. Ezt azonban szintén fontos koordinálni, mert ha két hűtőházra van szükség a térségben, nem volna jó, ha öt létesülne lekötve a szabad tőkét, hozta példaként a polgármester. A régió infrastrukturális fejlesztését, például az utak felújítását is tervszerűen, koordináltan kell elvégezni a beruházáshoz kötődően. Süli János szerint a Társadalmi Tanácsnak az a feladata, hogy mindezt összehangolja. Szeretné, ha e téren egy mintaértékű programot tudnának „letenni az asztalra”, aminek lényege az, hogy példát mutassanak, hogy egy kapcsolódó beruházás miként generálhatja a térség fejlődését.

– Fontos, hogy ne csak az az ezer ember jusson lehetőséghez, aki majd az üzemeltetésben részt vesz, hanem azok is jól járjanak, akik nem dolgozhatnak bent – szögezte le. Azt mondta, azt szeretnék elérni, hogy a térségben élők ne vándoroljanak el, hanem találják meg és aknázzák ki azokat a lehetőséget, amelyek az erőműépítés kapcsán felszínre kerülne. Ha – hozta példaként – a családi birtokon gyümölcs- vagy zöldségtermesztésbe fognak és az építkezésen dolgozók élelmezésében vállalnak szerepet, kialakul egy termelési szerkezet, amire később tartósítóipart lehet telepíteni.
Süli János véleménye szerint mihelyt véget ér a szerződések brüsszeli vizsgálata, eldördülhet a startpisztoly, és lendületet vehet a felkészítés is. Hozzátette, a „kerítésen kívüli” fejlesztések is kiemelt státuszt kell, hogy kapjanak, különben nehéz lesz határidőre végezni.

Orvosolta a kormány a térség támogatásának problémáját

A 41 Paks környéki településen tartott fórumokon sokan értetlenül álltak az előtt, hogy a korábban évtizedekre visszamenő támogatási formák miért szűntek meg. Ezt már – mint Süli János polgármester hangsúlyozta – a kormány az ígéretének megfelelően orvosolta. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter aláírta a támogatásról szóló szerződéseket. A kérdésre, hogy miért fontos, hogy az atomerőmű támogató szerepet vállaljon, azt mondta, ha Paks eredményeit nem tekintjük, a régió hátrányos helyzetű. Az atomerőmű jelentősen tudta segíteni az önkormányzatokat intézményeik, templomaik felújításában, egyebekben, így a települések lakosságmegtartó képessége megmaradt, az erőmű elfogadottsága pedig ezáltal is nőtt. – A legjobb szóvivők azok, akik ezeken a településeken élnek, az erőműben dolgoznak, hiszen el tudják mondani, hogy jó, biztonságos az atomerőmű – vázolta. Hozzátette, az erőmű támogatottságát illető pozitív tapasztalatok alapján döntött a kormány úgy, hogy legyen formális lehetőség a rendszeres kapcsolattartásra, így jött létre a tanács.