Ha csak locsolunk, nem kötelező vizsgáltatni

Nem ad egzakt választ a vizsgálat

Meg lehet-e inni? – ez az a kérdés, ami nagyon szubjektív. A vizsgálati jegyzőkönyvben az konkrétan nem szerepel, hogy iható-e a víz, vagy sem. (Úgy kell elképzelni, mint a vérvétel után kapott papírt, amin különféle értékek szerepelnek.) Viszont van rajta egy vélemény a labor részéről, ami arról szól, hogy a jogszabályban leírt, Magyarországon, illetve az Európai Unióban érvényes határértékeknek megfelel-e az ivásra szánt kútvíz. Vagyis lefordítva, azt, hogy az egészséget károsítja-e vagy sem.

Engedély eddig is kellett (volna) a kutak engedélyeztetéséhez, de június közepétől kifejezetten az ivóvíz háztartási igényének kielégítését szolgáló kutak bejelentési kötelezettségét is nevesíti a vonatkozó kormányrendelet. Ezzel párhuzamosan pedig előírja a vízminőség-vizsgálatot is.

A jegyző azokat az évi 500 köbméternél több vizet nem hasznosító házi kutakat engedélyezi június 15-től, amelyek talajvizet vagy parti szűrésű vizet vesznek igénybe, épülettel vagy annak építésére szóló engedéllyel, illetve bejelentéssel rendelkező ingatlanon házi ivóvízigény és háztartási vízigények kielégítésére szolgálnak nem gazdasági céllal. A jegyző engedélyezési hatásköre kiterjed a létesítés, a fennmaradás (engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő megvalósulás esetén), az üzemeltetés és a megszüntetés engedélyezésére.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A jegyző azokat az évi 500 köbméternél több vizet nem hasznosító házi kutakat engedélyezi június 15-től, amelyek talajvizet vagy parti szűrésű vizet vesznek igénybe (Fotó: M. K.)
[/caption]

– Egyéb kutak és víztisztítást szolgáló létesítmények esetében már a vízügyi hatóság (illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság) adja az engedélyt a kútfúráshoz, illetve a kút fennmaradásához, engedélyezési eljárásába pedig a járási kormányhivatalok népegészségügyi hatóságát is bevonja – mondta el lapunknak Maincz Tamás, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FMKI) katasztrófavédelmi hatósági szolgálatvezető-helyettese. – Saját célú ivóvízműből a közvetlen emberi fogyasztásra kerülő víz minőségének meg kell felelnie az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet szerinti határértékeknek. Ezért a minőségét – a rendelet mellékletének A-rész 4. pontjában felsorolt 17 paraméter tekintetében – az üzemeltetési engedélyezés alkalmával, ezt követően háromévente ellenőriztetni kell. A vizsgálatot erre szakosodott laborokban lehet elvégeztetni, az eredményt kell bemutatni a hatóságnál. (A vizsgálat költsége nem kevés, akár 50 ezer forint is lehet.)

Az FMKI munkatársa hozzátette: a rendelet hatálya nem terjed ki a természetes ásványvízre; az ásványi anyaggal dúsított palackozott ivóvízre; gyógyvízre; arra a vízre, amelyet kizárólag olyan célra használnak, amely nem jelent sem közvetlen, sem közvetett káros hatást a vízhasználók egészségére; a közösségi használatra szánt vizekben – beleértve az ivóvizet, a használati meleg vizet és a medencés fürdővizet – alkalmazott biocid termékekre.

Fúrt kútra fennmaradási engedély kell

Minden kút engedélyköteles (jegyzői vagy vízügyi hatósági), és minden engedélynélküli kútra fennmaradási engedélyt kell kérni. Ez korábban is így volt. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság a fennmaradási engedélyt utólag megadja, vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. De mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki 2016. június 4-ét megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített házi vízigényt szolgáló kutat, ha annak fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi.

Egy minőségi fúrt kút költsége félmillió

A bátaszéki szőlőtermelő elmondta, évekkel ezelőtt a város külterületén építkeztek. Mivel meredek területről volt szó, a vezetékes víz szóba sem jöhetett, maradt a kútfúrás. A kútfúró 55 méternél talált vizet, ami nagy mélységnek számít. Mivel a borfeldolgozóban állandóan szükség van vízre, el kellett végeztetni az ellenőrzését. Először az ÁNTSZ-hez kellett bejelenteni, majd következett a Környezetvédelmi Igazgatóság és az Országos Borminősítő Intézet. A szemlék komoly költségekkel jártak: fizetniük kellett a kiszállást és a vizsgálat díját is. Az összes papír birtokában az ÁNTSZ még egy utolsó mustrát tartott. Arra, hogy egy kút meddig működik, nincs garancia. Eleinte folyamatosan szivattyút kellett használniuk, több év után lett biztosított a folyamatos vízellátásuk.