Közélet

2016.09.12. 16:23

A jobbra tarts helyett sokan pozícióharcot vívnak a belső sávokban

A figyelmetlenség, a megfelelő rutin hiánya és a KRESZ be nem tartása okozza a sokszor tragikus kimenetelű autópálya-baleseteket.

Balázs László ([email protected])

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A helytelenül megválasztott sebesség és a követési távolság be nem tartása okozza a legtöbb autópálya-balesetet (képünk illusztráció). Fotó: Makovics Kornél
[/caption]

A gépjárművezetői vizsgán két tételben is szerepel az autópálya érintése, ha végig gondoljuk, nem sokan vezettünk az autópályán oktatóval. Vannak olyan megyék, térségek – messze van egy többsávos autóút, sztráda –, ahol kimarad a párhuzamos közlekedés gyakorlatban való elsajátítása. Így nem kell csodálkozni azon, hogy az autósoknak fogalma sincs, hogyan kell viselkedni egy többsávos gyorsforgalmi úton. Pedig a sztrádákon lehet tapasztalni a leginkább kirívó, ugyanakkor gyakorta ismétlődő hibákat.

– Minden baleset más és más. A gyorsforgalmi utakon lehetőség van arra, hogy gyorsabban menjenek az autósok, ez eredményezheti, hogy a baleset kimenetele lehet súlyosabb. Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben enyhébb egy városban bekövetkező összeütközés. Mindig az adott szituációtól függ – mondta el lapunknak Huszti Gábor, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. – Alapvetően három oka van a gyorsforgalmi utakon bekövetkező szerencsétlenségeknek. Az első a helytelenül megválasztott sebesség, vagy az extrém sebességtúllépés. Ha 130 kilométer/óra feletti sebességnél rendkívüli esemény következik be, egy rutinos vezető is nehezen tudja az aszfalton tartani a gépjárművet. Szintén gyakori balesetforrás a nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebesség. Nagy lendületnél esővel áztatott úton, oldalszélben könnyen megcsúszik a jármű. A nem körültekintően megválasztott követési távolságtartás is karambolhoz vezethet. Gyakori balesetfajta az ún. ráfutásos, amikor a túl gyorsan haladó autós későn észleli, hogy az adott sávban az előtte haladó sokkal lassabb tempóban közlekedik.

Előfordulnak előzésekből adódó balesetek is.
– Kirívó vezetői hibának számít, amikor valaki nem jól ítéli meg a másik autó sebességét. Minden embernek más a reakcióideje, előfordul, hogy valaki nem a saját képességeinek megfelelően választ tempót. Ajánlott ezzel tisztában lenni, és ennek megfelelően haladni – jegyezte meg a sajtószóvivő. – Az autópályán a felhajtósáv arra van, hogy felvegyük a pályán átlagos, vagy ahhoz közelítő sebességet. Fokozatosan kell gyorsítani, s közben figyelni, mikor húzódhatunk be a külső sávba. Onnan akkor menjünk a belsőbe, ha már utolértünk valakit a pályán, s bent szabad a sáv. Lehajtás után sokszor hosszabb időbe telik, hogy az alacsonyabb – sebességkorlátozással járó – tempót felvegyük, ilyenkor könnyen gyorshajtásba futhatunk bele.

Huszti Gábor hozzátette: a sávváltásra speciális szabályok vonatkoznak a párhuzamos közlekedésre alkalmas sztrádákon. Az összes sávváltásnál figyeljünk a holtterekre, használjunk irányjelzőt. A tükrök mellett nézzünk körbe, ezzel beláthatjuk a holttereket. A sávváltást mindig időben jelezzük, hogy mögöttünk időben le tudjanak lassítani, arra nagyon figyeljünk, hogy minden esetben körültekintően történjen.

Az autópályán is érvényes a jobbratartási kötelezettség. Egy esetben nem kötelező a kisorolás, ha a külső sáv(ok)ban összefüggő kocsioszlop alakult ki.

Legyünk előzékenyek és megértők

Nem érdemes túllépni a megengedett sebességet az autópályán sem. A balesetek nagy része a gyorshajtás miatt történik, s kinyithatja a pénztárcáját az, aki belefut a traffipaxba. Ha 130-as helyett 160-as tempóval bemérnek minket, akkor a négy büntetőpont mellé kaphatunk 30 ezer forintos büntetést is. Legyünk megértőek, hiszen különböző teljesítményű és felszereltség autók vesznek részt a közlekedésben. A sebességnél tartsuk szem előtt: a fékutak figyelembe vételével válasszuk meg a követési távolságunkat, és a látási viszonyokat is vegyük alapul tempónk megválasztásánál.

Fáradtan ne üljünk volán mögé

Fontos szabály, hogy mindig kapcsoljunk tompított fényszórót. A leállósávot csak végszükség, azonnali megállásra kényszerítő műszaki hiba esetén vegyük igénybe. Ha tehetjük – láthatósági mellényben kiszállva – távolodjunk el az autótól, és a szalagkorláton túl várakozva várjuk meg a segítséget. Fáradtság esetén két-három órás vezetés után tartsunk pihenőt. Biztonságos helyen szálljunk ki a gépjárműből, 15 perces szünetet beiktatva néhány egyszerű tornagyakorlattal frissítsük fel magunkat. Ha úgy érezzük leragad a szemünk, érdemes valamennyit aludni, gyakran már fél-, egyórányi alvás is csodákra képes.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!