Közélet

2016.09.27. 07:00

A „zöld” fűtés a környezet energiáját hasznosítja

A hosszú megtérülési idő és a magas bekerülési költségek miatt még kevés otthonban találunk megújuló forrásokból beszerzett energiát.

Balázs László ([email protected])

Fotós:

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Baloghné Gaál Zsófia szerint egy jól megtervezett felületfűtés előnye a magas hatásfok és az alacsonyabb villamosenergia-fogyasztás (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

Érdemes vállalni a magasabb költséget

Egy mottó szerint: „ha nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó fűtési-hűtési rendszerem legyen, akkor az üzemeltetése legalább olcsó.” A geotermikus fűtést azoknak ajánlják, akik odafigyelnek környezetükre, és egy új fűtési rendszer kialakításánál vagy egy meglévő átalakításánál törekszenek arra, hogy 20 év távlatában a legkevesebb költséggel tudják fűteni és hűteni lakhelyüket. Érdemes vállalni a magasabb beruházási költséget, hogy ne legyünk kitéve a magas fosszilis energiaáraknak. Tartsuk szem előtt azt, hogy minél jobban drágul a földgáz, annál többet takarít meg hőszivattyús fűtési rendszerünk.

Lassan közeledik a fűtési időszak, amely alaposan megterheli a környezetünket szennyező anyagokkal. A megyében és a régióban ez sajnos nem a legzöldebb technológiák alkalmazását jelenti. A környezetkímélő épületek száma egyelőre elenyésző, az okot sem kell sokáig keresgélni, az árak könnyen elriaszthatják a környezettudatos tulajdonosokat is. 

– Valóban nagyon magas a bekerülési költség, de megtérül – mondta Baloghné Gaál Zsófia, okleveles környezetmérnök. – A Scarabeus Rendezvényteremben négy éve geotermikus (Föld belsejéből származó hőenergia) fűtés van. A belső udvarban, 100 méter mélyen található három talajszondában – U-alakú polietilén cső – egy kompressziós hőszivattyú hőcserélő folyadékot, víz és etilén-glikol keverékét keringteti.

A hőszivattyúba beépített elpárologtató (hőcserélő) „ellop” a talajból 3-5 Celsius fokot. Gyakorlatilag az alacsonyabb hőmérsékletű környezetben lévő hőt vonja el, és azt a magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. A körfolyamatban megnő a folyadék hőmérséklete, és a hőcserélőben ezt átadja a hőszivattyúban keringő közegnek, ami ennek hatására elpárolog. Ebben az állapotban belép a kompresszorba, ami megnöveli a nyomását és a hőmérsékletét a fűtési előremenő hőmérséklet fölé. A kondenzátorba belépve a közeg leadja a hőt a fűtőközegnek – felületfűtésnél a falakban futó csöveknek –, lecsökken a hőmérséklete és kondenzálódik – újra folyékony halmazállapotba kerül. Ennek előnye, hogy minél nagyobb felületen adja le a hőt, annál kisebb vízhőmérsékletre van szükségünk. A felületfűtés hőmérsékletelosztása sokkal kellemesebb klímájú helyiségeket eredményez, s az energiamegtakarítás sem elhanyagolható.

A teljesen automatizált rendszer előnye, hogy hűtő-fűtő üzemmódban is alkalmazható.

– A hőszivattyút elsősorban fűtésre használjuk, de nyáron – egy egyszerű átkapcsolással – hűtött vizet tud keringetni a fűtési rendszerben, tehát a klímát lehet vele kiváltani. A folyamat megfordíthatósága miatt a kondenzátor és elpárologtató működése időnként felcserélődik, ezért mindkettő olyan kialakítású, hogy mindkét üzemmódban betöltse funkcióját – jegyezte meg a klímakoordinátor.

Baloghné Gaál Zsófia hozzátette: gázzal éves szinten 300 ezer forintba kerülne az épület fűtése, most mindössze az áram díja a fenntartási költség. Az áramszolgáltató a hőszivattyúk és a napenergiából, valamint egyéb megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszerek esetén, a hőellátást biztosító berendezések üzemeltetését közvetlenül szolgáló készülékek villamosenergia-fogyasztását egy kedvezőbb áru, H-tarifával számolja el a fűtési szezonban. A 135 négyzetméteres Scarabeus fűtése-hűtése 25-30 ezer forintból kijön.

A rendszernek több az előnye, mint a hátránya: nincs károsanyag-kibocsátás, a működése kényelmes és halk, nem kell tartani a gázáremeléstől, az üzemideje évtizedekre szól. A rendszerben egyedül a hőszivattyúval lehetnek gondok. Ajánlott olyan céget választani, amely a karbantartásban és a szervizelésben is korrekt. 

A levegőt fűti a lakosság nagy része

Baka György, a Zöldtárs Alapítvány elnöke szerint a fűtési költségek nagy része ma Magyarországon a levegőbe megy. A magyar ingatlanok nagy része tragikus helyzetben van, ezeket kellene korszerűsíteni (szigetelni, nyílászárókat cserélni, fűtésrendszereket átalakítani) az uniós támogatások segítségével úgy, hogy megfeleljenek az energiatakarékosság követelményeinek. Kiemelte azt is, hogy abba az irányba haladunk – a nagy nyári hőhullámoknak is köszönhetően –, hogy a hűtés energiaigénye felzárkózott a fűtéshez. A szakember elmondta, lejtőn vagyunk ebben a témában, hiszen a kormányzat nem foglalkozik kiemelten a környezetvédelemmel, 10-20 évre senki nem gondolkodik előre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!