Közélet

2016.09.19. 09:40

Cambridge már második otthona a szekszárdi lánynak

Pataki Rita immár harmadik éve hallgat szociológiát Cambridge-ben. A szekszárdi fiatal nemrég még garaysta diák volt, ma már polgára annak az Universitas-nak, ahol annak idején Newton, Darwin, vagy éppen Stephen Hawking tanult.

Szeri Árpád ([email protected])

Négy tantárgya van, mindegyikből kétszer egy órát hallgat hetenként. Egy hétre vetítve ez összesen nyolc órát jelent. Erre legalábbis joggal irigykedhetnek a középiskolások: a számukra természetes, mindennapi, feszített órarendi tempó tehát a múlté egy ilyen intézményben. Sőt, Cambridge-ben az egyetemisták általában a korai keléstől is megkíméltetnek.

[caption id="" align="alignright" width="300"] Pataki Rita Cambridge-ben, mellette japán barátnője, Miz (Beküldött kép)
[/caption] – Reggel nyolc órás órakezdésről humán körökben nem nagyon hallottam – jegyezte meg Pataki Rita, mondhatni jellegzetes angol visszafogottsággal. – Nekem általában 11 órakor kezdődnek az előadásaim. A megszerzett ismeretekről esszék formájában kell számot adni; csakhogy ezek az esszékhez nem elegendőek az előadások.

Ez azt jelenti, hogy a cambridge-i egyetemisták szabadidejükben szorgosan olvasnak és jegyzetelnek. Teszik ezt azért, hogy a nyolchetes időszakokra számított, legkevesebb tizenkét, eredeti gondolatokat tartalmazó esszével megfeleljenek a szigorú követelményeknek. A szükséges szakirodalom beszerzése nem jelent gondot, hiszen a világ egyik legjobb, összességében 8 milliós kötetszámú egyetemi könyvtára áll rendelkezésükre.

– Egyik ilyen alkalommal azt kellett kifejteni, hogy Marx szerint mi az alapvető gond a kapitalizmussal –említett egy példát. – Az érdemi mondanivaló ismertetéséhez több száz oldal szakirodalom értő elolvasása szükséges... Mindez három-négynaponta, merthogy nagyjából ilyen ütemezéssel írjuk az esszéket.

A tehát cseppet sem unatkozó hallgatók ezen munkáikra nem jegyeket kapnak, hanem margóra írt megjegyzéseket. Ez jó felvetés volt, ez kevésbé, ez a rész még kidolgozásra szorul és így tovább. Illetve, az úgynevezett supervisor-i rendszernek megfelelően az előadó, a téma egyetemi kutatója, avagy egy, PhD, tehát doktori fokozat megszerzése előtt álló diák úgy egyórányi, fejlesztő foglalkozás keretében elbeszélget a szerzővel, mint tanítványával. Ekkor terítékre kerül a témakörrel kapcsolatos megannyi fontos tartalmi, formai részlet: nem a tetemre hívás szándékával, hanem kifejezetten azzal a szakmai segítséggel, melynek eredménye tartós útravalóként beépül a hallgató tudásába és személyiségébe.

Végül, a tanév zárása előtt, lezajlik az a három órás vizsga, amely megadja hallgató számára az osztályzatot. Mondanunk sem kell, ebben az esetben is esszéírás a feladat, megadott címek alapján: ha az egyetemista ekkor netalán rossz időszakát éli, a vizsgarendszer jellegéből adódóan előfordulhat, hogy minden korábbi erőfeszítése kárba vész.

Ez azonban – Cambridge-ről lévén szó – nem gyakori arrafelé. Pataki Rita eddig minden esetben erős négyes szint teljesítésével vette az akadályokat. Mindössze két apró százalék hiányzott a legjobb jegyhez – az már némi anyagi hozadékkal is járna. Mert talán nem is kell hangsúlyozni, hogy Cambridge nem olcsó mulatság, főleg a magyar pénztárca számára, de azért nem elérhetetlen még a szerényebb költségvetésű családok gyermekei számára sem.

Aranykönyvben is szerepel

Az 1993-ban Szekszárdon született Rita már Cambridge előtt is nem akármilyen életpályát mondhatott magáénak. A 2008/09-es tanévben cserediákként jutott el Finnországban, Savonlinna településre. Így ma sem lehet őt eladni finn nyelvből. Később, 2011. augusztus hónapban Franciaországban, a bezonsi könyvtárban dolgozott diákként. Az Egyesült Államokba, Los Angelesbe szüleivel jutott el. Neve Szekszárd Aranykönyvében is szerepel, ezzel a bejegyzéssel: „Pataki Rita a Garay János Gimnázium Garay Emlékéremmel elismert, 2012-ben érettségizett tanulója tanulmányi eredményével, céltudatos munkájával, motiváltságával elérte, hogy a város történetében először nyert felvételt a híres Cambridge-i egyetemre.”

Rita szülei az Angliában is létező diákhitel felvételével biztosították a taníttatás költségeit. Egy tanévre 9 ezer fontot (átszámítva kb. 3 millió 300 ezer forint) kell befizetni. Természetesen ezzel még nincs vége a kiadásoknak, hiszen enni, inni, lakni, ruházkodni is kell, valamint léteznek Cambridge-ben is mozik, színházak, koncerttermek, jobbnál jobb pub-ok és így tovább. Mindezekre éves szinten úgy másfél millió forintot kell szánni. Ez csak azért ennyi, és nem jóval több, mert a szekszárdi fiatal az EU-s diákok számára létrehozott alapból 3500 fontot kapott egy tanévre. Ennek a juttatásnak is köszönhetően az őt befogadó college-ban (kollégium, ami azonban nem ugyanazt jelenti, mint a magyarban) saját szobával, benne kincset érő ráadásként saját fürdőszobával rendelkezik. Ami pedig a diákhitel majdani visszafizetését illeti: a Cambridge-i végzettségű fiatalok nem arról ismerszenek meg, hogy panaszkodnának munkabérük alacsony mivoltára.

Pataki Rita jelenleg már javában készíti diplomamunkáját. Szakdolgozata – nagyvonalakban ismertetve – a tetoválóművészek különleges világát mutatja be, különös tekintettel munkájuk társadalmi hatásaira. A harmadik évfolyam után, az alapdiploma megszerzésével szándéka és reményei szerint nem zárul le Cambridge-i pályafutása, hiszen ugyanitt folytatná, az úgynevezett master képzésen. Sőt, miután az egyetem a szó szoros értelmében kinyitotta előtte a világot és felmutatta azokat a lehetőségeket, amelyek Magyarországon nem állnak rendelkezésre, Rita számára sem tűnik igazán nehéznek a választás: ha teheti, marad és szeretne kutatással foglalkozni.

Japán barátnő, magyar barát

Bár Ritának Cambridge alapvetően a tanulásról szól, azért tévedés lenne azt gondolni, hogy a hallgatóknak nem jut idejük semmiféle kikapcsolódásra. A kollégiumok (Rita a Lucy Cavendish College diákja) több száz társasággal várják az érdeklődőket. Ezekben a közösségekben megannyi hobbinak lehet hódolni, a politikától kezdve a művészeteken át a sportig. Rita időnként elmegy felfedező utakra a városba is, ilyenkor általában japán barátnőjével együtt. Magyar barátja tőle mintegy száz kilométerre délre él és tanul: nevezetesen Londonban, ahol a filozófia és a fizika tudománya mellett kötelezte el magát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!