Közélet

2016.09.08. 14:17

Jövőre is folytatnák a gólyavári kutatást

Többek között az 1702-es robbantás nyomait is megtalálta a régészcsoport az idei ásatás során Gólyavárnál. A Szegedi Tudományegyetem munkatársai harmadik éve végeznek kutatásokat az egykori dombóvári vár romjainál, s egyre többet tudnak az épületről.

Hanol Erzsébet ([email protected])

Fotós:

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Berta Adrián az egykori vár falmaradványait mutatja Dombóváron. A régészek harmadik éve végeznek ásatásokat Gólyavárnál (Fotók: Mártonfai Dénes)
[/caption] Folytatódott az ásatás Gólyavárként ismert dombóvári vár romjainál. Berta Adrián vezetésével augusztus 1. és 31. között végeztek kutatásokat a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársai, illetve szegedi régészhallgatók. Munkájukat dombóvári középiskolások is segítették.

Berta Adrián elmondta, hogy az egykori vár délkeleti részén ma is álló pillér állagmegóvásra szorul, ezért az ezzel a munkával megbízott építészek további, a tervezéshez szükséges építészeti adatokat kértek tőlük: a feltételezett két szomszédos pillér pontos helyét, továbbá a déli palotaszárny keleti részének néhány részletét. A kutatás sikerrel járt, és ezeken túl megtalálták annak a palánknak a maradványait is, amely már az első időszakban körülvette a várat, és amelynek a helyére a XVI. század elején kőfalat emeltek; továbbá a déli palotaszárny pilléreinek az építéséhez használt állványzat maradványai is előkerültek.

Berta Adrián hozzátette, hogy ezeken kívül szelvényt nyitottak az egykori kaputorony nyugati toldalékára, ahol sikerült megtalálnunk az 1702-es robbantás nyomait, illetve arra utaló nyomokat is, hogy a vár utolsó időszakában a kapu felett egy nagyméretű erkély állt, amely az egykori Váralja település felé nézett.

A Kakasdomb nagy része a várból épült

A Dombai család tagjai jelentős udvari méltóságokat és megyei tisztségeket töltöttek be a XV. század végén. A XVI. század első felében, a Dombai família férfi ágának a kihalása után Werbőczy István ítélőmester, a Tripartitum összeállítója szerezte meg a várat, amely egy ideig Török Bálint birtokában is volt. A XVI. század közepén török kézre került, akik 1686-ban adták fel. A török uralom alatt kisszámú, balkáni eredetű várkatonaság állomásozott a várban, amely a török kiűzése után az Esterházy családé lett. Az akkor még szinte teljes épségben álló várat 1702-ben robbantották fel. A romokat egészen a XIX. század végéig építési alapanyagként használták a helybeliek, így például Kakasdomb nagy része a vár kőmaradványaiból épült. Tavaly például előkerült egy innen származó kő egy dombóvári ház lebontásakor.

A leletanyag mindemellett elsősorban a késő középkori és a kora újkori élet mindennapi használati tárgyaiból áll, például edények töredékeit, eszközöket, fegyvereket találtak. Néhány díszes kőfaragvány is előkerült, köztük egy címerkő töredéke, amiből csak egy angyal szárnya maradt meg, valamint egy reneszánsz féloszlop töredékére bukkantak, amely a vár a XV. század végi vagy a XVI. század eleji, reneszánsz ízlésben történt átépítésre utal.

Érdekesek voltak még az ékszerleltek: arany fülbevaló, gyűrűkő, amulett arab felirattal – tette hozzá a régész. És mint mondta, a tervek szerint jövőre folytatják a feltárást, az idén megkezdett déli palotaszárnyat szeretnénk tovább kutatni.

A XX. század végén fordult komolyra

Vázlatos alaprajzot és távlati képet először Rómer Flóris, „a magyar régészet atyja” készített a gólyavári romokról a XIX. század közepén, majd a XX. század utolsó negyedében kezdődtek komolyabb régészeti kutatások a vár területén.

A nemrégiben elhunyt dr. Miklós Zsuzsa régész több alkalommal végzett terepbejárást a lelőhely területén, valamint több éven keresztül folyamatosan készített légi fotókat a várról. Dr. Gere Lászlóval közösen készítették el a romok építészeti felmérését és elemzését.

2012. januárjában a Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai végeztek leletmentést az egykori vár területén. A dombóvári dr. Szőke Sándor és neje elsőként tették közzé az 1692-ben készült részletes, leltárszerű leírást a várról, Koppány Tibor építész pedig elsőként készítette el a vár elméleti rekonstrukcióját.

A nemrégiben elhunyt dr. Miklós Zsuzsa régész több alkalommal végzett terepbejárást a lelőhely területén, valamint több éven keresztül folyamatosan készített légi fotókat a várról. Dr. Gere Lászlóval közösen készítették el a romok építészeti felmérését és elemzését.

2012. januárjában a Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai végeztek leletmentést az egykori vár területén. A dombóvári dr. Szőke Sándor és neje elsőként tették közzé az 1692-ben készült részletes, leltárszerű leírást a várról, Koppány Tibor építész pedig elsőként készítette el a vár elméleti rekonstrukcióját. Berta Adrián az egykori vár falmaradványait mutatja Dombóváron. A régészek harmadik éve végeznek ásatásokat Gólyavárnál (Fotók: Mártonfai Dénes) A késő középkori és a kora újkori élet mindennapi használati tárgyai kerültek elő a kutatás során. Képünkön egy füstölő -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!