Közélet

2016.09.15. 09:21

Mindkét félnek felelőssége van

Szeptember utolsó vasárnapja 1958 óta a Hallássérültek nemzetközi világnapja. Ebből az alkalomból beszélt a hallássérültek kommunikációjának fontosságáról Simonné Váradi Zsuzsanna, a megyei jelnyelvi tolmácsszolgálat szakmai vezetője.

Venter Marianna ([email protected])

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Simonné Váradi Zsuzsanna, a jelnyelvi tolmácsszolgálat szakmai vezetője (Fotó: Makovics Kornél)
[/caption]– A hallási fogyatékosság (hallássérülés) gyűjtőfogalom, beletartozik a csecsemőtől az időskorig mindenki, akinek a kommunikációban, a hangzó beszéd megértése terén gondjaik vannak. A hallássérülés tág fogalom, melynek többféle megközelítése ismert: orvosi-, gyógypedagógiai- és társadalmi megközelítés. A hallási fogyatékosság súlyosabb formája a siketség, amely – élettani szempontból – a hangérzékelés teljes hiányát jelenti. Pedagógiai szempontból ebbe a kategóriába tartoznak azok is, akik zörejeket és hangokat érzékelnek, de az emberi beszédet nagy hangintenzitás mellett sem észlelik. A nagyothallás a hallásképesség különböző fokú csökkenését jelenti. Kommunikációs szempontból a hallássérülteket két csoportba sorolhatjuk aszerint, mely életkorban vált hallássérültté, a beszéd kialakulása előtt, illetve utána – mondja Simonné Váradi Zsuzsanna.

A jogszabályi megfogalmazás szerint a jelnyelvi tolmácsszolgálat magyar jelnyelven, valamint speciális kommunikációs rendszerek alkalmazásával nyújt tolmácsszolgáltatást. Tehát a jelnyelvi tolmács nem csak a magyar jelnyelvet kiválóan ismerők és rendszeresen alkalmazók számára nyújt kommunikációs szolgáltatást, hanem minden olyan személynek, akinek a hangzó beszéd megfelelő értése nehézségekbe ütközik. A jelnyelvi tolmács kifejezésen a többség kizárólag a magyar jelnyelvet ismerők és alkalmazók számára történő tolmácsolást értik, ami nagy hiba. Amikor szolgáltatók a munkájuk során találkoznak speciális kommunikációs rendszert használó hallássérülttel, nem jelzik a tolmácsszolgálat felé – merthogy eszükbe sem jut–, hogy kommunikációs segítségre van szüksége mind az ügyfélnek, mind a szolgáltatónak. Számtalan esetben utólag derül ki, hogy semmit sem értett a hallássérült az adott helyzetben, aláírt olyat, amit nem kellett volna – sajnos sok esetben az is előfordul, hogy kihasználják a kommunikációs hátrányát –, s mi már utólag semmit sem lehet tenni.

A jelnyelvi tolmácsszolgálat szakmai vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a hallássérült ügyfélnek is nagy a felelőssége, ő is ragaszkodhatna jobban jogaihoz, de igen nehezen megy az öntudatra ébredés a hallássérült személyben, különösen, ha olyan helyzetben van, ahol teljesen „bezárják”, nem engedik önálló életet élni. Az érintett hallássérültnek két lehetősége van: vagy talál olyan társat magának, akihez el tud menekülni, ki tud törni helyzetéből, vagy megvárja, míg a család idős tagjai elhalnak mellőle és megkapja szabadságát. Az utóbbi eset a rosszabb, mert nem tanulta meg az önálló élethez szükséges dolgokat – nem tud csekket feladni, nem tudja beosztani a pénzét, s még sorolhatnám tovább –, így gondnokság alá kerül, ami még mindig jobb, mint a régi helyzete.

Jelnyelv, jelesített nyelv

A jogszabályi megfogalmazás szerint a magyar jelnyelv a hallássérült személyek által használt, vizuális jelekből álló, saját nyelvtani rendszerrel és szabályokkal rendelkező, Magyarországon kialakult önálló, természetes nyelv. Elsősorban siketek és hallásmaradvánnyal rendelkezők használják, akik a magyar jelnyelvet tekintik elsődleges kommunikációs nyelvnek. A jelesített magyar nyelv a hangzó magyar nyelv jelelt változata, mely a magyar nyelv szabályait követi, melyet hangzó vagy nem hangzó artikulálás kísér – kisgyermekkorban, fiatal felnőtt korban súlyos hallássérültté váltak használják, akik elsajátították a magyar jelnyelv alapjait, de a beszélt magyar nyelvet tekintik anyanyelvüknek.

Különleges módszerek

A harmadik kommunikációs módszer a magyar nyelvű beszéd vizualizálása. Ebben a magyar hangzó beszéd szájjal történő, tisztán érzékelhető artikulálása történik, azaz a hangzó beszéd szájról olvasásra. A következő forma a magyar nyelvű, hangzó beszéd írásba foglalása, írótolmácsolásnak is nevezik, s az oktatásban jegyzetelő tolmácsra is igényt tartanak a tanulók/hallgatók. Végezetül a siketvakok számára alkalmazott speciális kommunikációs rendszereket kell megemlíteni mind például a taktilis jelnyelv, a Lorm-ábécé, tenyérbe írás, Braille-írás.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!