A bűncselekmények 15-20 százalékát nők követik el

Női bűnök. Ezzel a címmel tartott nemrégiben – még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt – előadást dr. Tamási Erzsébet kriminológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, eleget téve a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör meghívásának. Szó volt a női bűnözésről, a családon belüli erőszakról, valamint a prostitúcióról is.

Bevezetőjében a kriminológus kiemelte, hogy a nők képesek mindarra, amire a férfiak, sőt többre is, hiszen a szülés képességével kizárólag őket áldotta meg a Teremtő. A két nem közötti különbségként említette azt is, hogy míg a férfiak életének középpontjában a megélhetést jelentő munka, a verseny és a hatalom, valamint az apaság kulcsaként a szex áll, addig a nők számára az egyik legfontosabb, hogy vonzónak látszódjanak, ami hozzájárul az anyává válás esélyének növeléséhez. Ebből következően a másik nagyon lényeges dolog a nők számára az anyaság, akkor is, ha van gyerekük, és akkor is, ha nincs.

Dr. Tamási Erzsébet elmondta, hogy a nők a bűncselekmények tizenöt-húsz százalékát követik el, jellemzően a hozzájuk legközelebb álló közegben, vagyis a családban. Két életkorban, tizenhét és huszonöt év között, valamint harmincöt és ötven év között legjellemzőbb a nők bűnelkövetése, és világszerte a tizenéves lányok követik el a legtöbb csecsemőgyilkosságot – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy tizenöt éve robbant be igazán a köztudatba a családon belüli erőszak kérdése. Akkor megvizsgálta a statisztikákat, és kitűnt, hogy az ilyen esetek harminc százalékát nők követik el.

Elmondta, hogy két csoport figyelhető meg a családon belüli erőszakot elkövetők esetében. Az elsőbe jellemzően alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű emberek tartoznak, zűrös családi háttérrel, devianciákkal, és nagy arányban kölcsönös a bántalmazás. A másik csoportban magas iskolai végzettségűeket, jól szituált családokat találni, ahol hirtelen drasztikus változás áll be, – jellemzően a férfi életében –, ami olyan problémákat eredményez, hogy valamelyik fél bántalmazóvá válik. Megfigyelhető, hogy a férfiak a legtöbb esetben a hálószobában követik el a bántalmazást, míg a nők a konyhában. Dr. Tamási Erzsébet hozzátette, hogy a nő előbb jelzi, ha áldozattá válik, a férfiak viszont szégyellik ezt, így kevesebb esetre derül fény.

Arról is beszélt, hogy korábban a család terelte össze a házasságokat, mára viszont vonzalom alapján kötnek házasságot az emberek. A vonzerő viszont csupán kettő-négy évig tart, utána sokkal erősebb köteléknek kell összetartania a párokat. Baj akkor van, ha ez nincs meg. Emellett a férfi szerepek alig változtak, a női szerepek azonban jelentős mértékben módosultak. A nők hangot mernek adni az elégedetlenségüknek, ami több váláshoz vezet. Nagyon sok bántalmazás ebben a fázisban fordul elő. Ennek a gyerekek a legnagyobb vesztesei, hiszen ha egymást bántják a szülők, akkor többnyire a gyerekeiket is.

Ugyanakkor érdekesség, hogy az apák a lányaikat kevésbé bántalmazzák, ha viszont nő az elkövető, nem tesz különbséget a gyerekei között nemük alapján.

Nem szűnt meg, sőt nőtt a prostitúció

A prostitúció kapcsán dr. Tamási Erzsébet elmondta, hogy néhány éve készített egy nagy felmérést a budapesti helyzetről. Arra volt kíváncsi, hogy hogyan képesek rá a nők, és miért igényelnek a férfiak ilyen szolgáltatást.

Hozzátette: harminc éve azt gondolta, hogy a szexuális szabadság okán megszűnik a prostitúció, ám ehelyett emelkedett az aránya. Ugyanakkor az internet megjelenésével jelentős mértékben csökkent az utcai prostitúció. A férfiak jellemzően két okból keresnek fel örömlányokat. Vagy azért mert plusz szexuális igényük van, vagy mert jó szexre, úgynevezett beszélgetős szexre vágynak, ami olyan, mintha barátnőjük lenne. Ez akár két-három napos szolgáltatás is lehet, amit gyakran tanult nők nyújtanak. A szakember azt látja, a második típusra van nagyobb igény, ami a párkapcsolat látszatát nyújtja, a férfiak és a nők ugyanis nehezen találnak egymásra.