interjú

2019.07.09. 20:00

Atomerőművi szakmérnökök képzése a Dunaújvárosi Egyetemen

A Dunaújvárosi Egyetem legutóbbi diplomaátadó ünnepségének vendége volt Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki kimagasló szakmai munkássága során eddig is fontos szerepet töltött be a Dunaújvárosi Egyetem és a Paksi Atomerőmű Zrt., valamint a Paks II Zrt. közötti együttműködés kialakításában és elmélyítésében.

Várkonyi Zsolt/DUOL

Fotó: Laczkó Izabella

A Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa Címzetes egyetemi docens címet adományozott Süli Jánosnak. Az erről szóló dokumentumot a rendezvényen dr. habil András Istvántól, az egyetem rektorától vette át a miniszter, aki ezt követően rövid interjút adott a Dunaújvárosi Hírlapnak. Az interjút változatlanul közöljük.

– A magyar kormány is vállalta, hogy 2030-ra az európai uniós klímapolitikai elvárásokat teljesíteni fogja. Ennek egyik markáns eleme, hogy megépüljön a két új paksi atomerőművi blokk. „Odaérünk-e”, hogy ezeket a klímapolitikai célokat teljesíteni tudjuk?

– Tulajdonképpen előrébb tartunk az előirányzottnál a klímavédelmi célkitűzések teljesítésében. Ennek több oka van. Egyrészt a hazai villamosenergia-termelés felét biztosítja a négy, szén-dioxid-kibocsátás nélkül üzemelő paksi blokk. Másrészt a rendszerváltáskor a magyar ún. nehézipar egy része sajnálatos módon megszűnt, ami a kibocsátásra pozitív hatást gyakorolt. A megújuló energiaforrások alkalmazása és az új atomerőművi blokkok megvalósítása további lépést jelent a klímavédelmi célkitűzések elérésében. Mindamellett egyre inkább csökkenni fog a fosszilis energia felhasználása, de – ha kisebb mértékben is – ezek megmaradnak, hiszen a megújuló energiák kiegyenlítésére adott esetben ezekre szükség lesz.

Bármennyire meglepő, inkább az egyedi fűtési megoldások jelentenek veszélyt, az ellenőrizetlen, szabálytalan tüzelési módok, amikor hulladékot égetnek, vagy ablakkeretet, nejlonzacskót, gumiabroncsot. Ezek nemcsak a CO2-kibocsátást növelik, hanem a mérgező anyagok levegőbe kerülését is. Ezek az igazi klímavédelmi kihívások.

– Felmerül sokunkban a kérdés, hogy ezeket a komoly klímavédelmi célokat mennyiben támogatják a „zöldek”?

– A magyarországi zöldek nem a hagyományos értelemben vett zöldek, azaz környezetvédők, hanem inkább atomerőmű-ellenesek. Ők egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy a lakosság figyelmét felhívják arra, hogy az otthoni hulladékégetéssel közvetlen környezetüket, gyermekeik, önmaguk egészségét veszélyeztetik az előbb említett káros anyagok eltüzelésével. Ilyen veszélyeztetettséget az atomerőmű soha nem idéz elő. Miközben az állam felvállalja, hogy a klímapolitikai feladatok teljesítése érdekében felhívja a nem megfelelő egyedi alkalmazások veszélyeire a figyelmet, addig a zöldek ezzel nem foglalkoznak, pedig ez a klímapolitikai célok teljesítésének egy fontos, kikerülhetetlen eleme.

– Európa finoman fogalmazva is megosztott az atomenergia használatával kapcsolatban. Miközben Németországban leállítják az atomerőműveket, addig Franciaországban a világon a legmagasabb az atomenergia aránya a villamosenergia-termelésben.

– Németországban nem tudják teljesíteni a klímavédelmi célokat, a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal több, mint nálunk. Az a döntés született, hogy 2022-ig az összes atomerőművet leállítják. Ha megteszik, elsősorban szén-, lignittüzelésű vagy földgázt felhasználó erőművekkel tudnak energiát előállítani. Problémáik egy részét pedig áttolják a határon túlra azzal, hogy Lengyelországból, Csehországból vesznek villamos energiát széntüzelésű erőművekből. Tulajdonképpen a szén-dioxidot exportálják, a tiszta villamos energiát pedig importálják. Az előbb említetteken kívül például Franciaországból is vásárolnak villamos áramot. Ez utóbbi országban és Svédországban a világon a legkisebb a szén-dioxid-kibocsátás, ott teljesülnek a klímavédelmi célok. A villany áráról nem is beszélve, Németországban már 97 forint egy KWh, ami a magyarországi árnak majdnem a háromszorosa, hiszen nálunk 37 forintot kell fizetni egy kilowatt­óráért. De hozhatnék még hasonló példákat, amik jelzik, hogy atomenergia nélkül nincs olcsó áram. A megújuló energia esetében magasak a költségek, mivel ezeknek a kihasználtsága alacsony: a szélkerék, a szélerőmű csak akkor termel, ha fúj a szél, a naperőmű pedig akkor, ha süt a nap. Éppen ezért – mondhatni – duplán kellett kiépíteni a kapacitásokat, hiszen szükség van alaperőművekre is, arra az esetre, amikor a megújulók nem termelnek. Ilyen alaperőművek például az atomerőművek, amelyek időjárástól függetlenül, kiszámítható, előre tervezhető módon szolgálják ki a fogyasztókat. Ebből is látszik, hogy a Paks II projekt egyszerre szolgál ellátásbiztonsági és klímavédelmi célokat.

– Ön elkötelezett híve az oktatásnak. Említette, hogy több egyetemmel is kapcsolatban vannak. Ahhoz, hogy a Paks II beruházás megvalósuljon, szakemberképzésben is oda kell érni. Hol tart ez a folyamat?

– A Dunaújvárosi Egyetemmel eddig is jó volt az együttműködés, most ezt szorosabbra fűztük. Azt fontos megjegyezni, hogy az egyetemektől nem azt várjuk, hogy atomerőmű-szakmérnököket képezzenek, hanem azt, hogy jó mérnököket. Az egyetemeknek olyan jó képességű, tanulásra, fejlődésre képes végzősöket kell kibocsátaniuk, akik a speciális atomenergetikai szaktudást már nálunk szerzik meg. Ehhez ma is hatósági vizsgával záruló szakirányú képzések sorozatát kell elvégezni a paksi atomerőműben. Az ilyen szakemberek általában irányítástechnikai, villamos- vagy éppen vegyészmérnök képesítéssel érkeznek az iparágba.

– Ön nem csak kiváló ismerője annak a területnek, amelyet visz, hanem olyan ember is, aki a kistérség, a régió szakembereit, politikusait is integrálni tudja ebbe a folyamatba. Milyen a kapcsolata a dunaújvárosi döntéshozókkal?

– Régóta személyes és jó a kapcsolatom, nem csak az erőműberuházás kapcsán Dorkota Lajossal, a MEKH elnökével, Galambos Dénes miniszterelnöki biztossal, Cserna Gábor polgármesterrel és az egyetem rektorával, András Istvánnal is. Csaknem évtizedes a kapcsolat a Dunaújvárosi Egyetemmel, évekig az egyetem innovációs cége, az Ecotech Zrt. felügyelőbizottságának tagja voltam. Akkor is napi kapcsolatban voltunk annak érdekében, hogy az egyetemi kutatómunka az élvonalba kerüljön. Az egyetem szakemberei dolgoztak például az atomerőmű egyik turbinája tengelykapcsolójának összeszerelésén is. Ezt a biztos szakmai hátteret, együttműködést a jövőben is szeretnénk fenntartani! A hegesztéstechnológiában, az anyagvizsgálatban, az ez irányú szakemberképzésben mindenképpen szeretnénk a Dunaújvárosi Egyetemet a paksi atomerőmű-beruházás bázisává tenni. Nemrégiben kötöttünk együttműködési megállapodást a Paks II Akadémia program keretében. Az intézmény az egyike azon egyetemeknek, ahol 2019 szeptemberében elindul ennek keretében az atomerőművi üzemeltetési szakmérnökképzés.

A Paks–Dunaújváros tengely. Szakmai együttműködés az egyetemmel

Prof. dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, 2018. október 15. napjától 2021. január 31. napjáig nevezte ki Pekárik Gézát, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatóját a Dunaújvárosi Egyetem konzisztóriumi tagjának, amely 2019. március 18-i ülésén a Konzisztórium elnökének választotta őt.

2018. november 16-án a Dunaújvárosi Egyetem egy háromoldalú stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Süli János miniszterrel, illetve a Paks II Zrt. vezérigazgatójával, amelynek keretében a Paks II beruházáshoz kapcsolódóan létrehozták a Dunaújvárosi Egyetem Paksi Kompetencia és Kutatóközpontját. Az energiacégek felé nyitva 2019 áprilisában a Roszatom nemzetközi szervezetével, a Rusatom Nemzetközi Hálózattal stratégiai együttműködési megállapodást kötött az intézmény Szocsiban a XI. Atomexpón. A Paks II Akadémiához kapcsolódóan két együttműködési megállapodást hozott az egyetem tető alá a Paks II Zrt.-vel: 2019. május 22-én ünnepélyes aláírási ceremónia keretében az atomerőművi üzemeltetési szakmérnök szakirányú továbbképzés indításáról, majd ezt követően 2019. június 5-én a képzéshez kapcsolódó tananyagfejlesztésekről. A Dunaújvárosi Egyetem 2019 júniusában a szenátus támogatását követően jelezte szándékát a Paksi Atomerőmű Kapacitásának Fenntartásához Kapcsolódó Infrastruktúra-fejlesztésért, Innovációért és Lokalizációért Felelős Államtitkári Kabinet felé a „Nukleáris oktatási, képzési és innovációs klaszter”-hez történő csatlakozás tárgyában.

2019. június 28-án ünnepélyes keretek között a Dunaújvárosi Egyetem diplomaátadó ünnepségén vehette át Süli János miniszter a Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által adományozott Címzetes egyetemi docens címet.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában