Egyre több autó ég ki a megyénkben is

Időről időre gépjárműben keletkezett tűzhöz riasztják a tűzoltókat, az utóbbi időben megyénkben is több ilyen eset történt. Ezért Boros Brigittát, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjét az okokról, a megelőzési lehetőségekről, illetve arról kérdeztük, mi a teendő, ha már megtörtént a baj.

A szóvivő elmondta, a korszerű gépjárművekben felhasznált anyagok egy része nem vagy csak nehezen gyullad meg, ennek ellenére nincs éghetetlen autó. Előfordulhatnak rosszul vezetett vagy nem kellően rögzített kábelek, amelyeknek a szigetelése kidörzsölődik, vagy egy forró alkatrésztől kiolvad, és lehetnek elöregedett üzemanyag-vezetékek, amelyekből szivárog és párolog a benzin, s ez minden előfeltételét megteremti a tűz keletkezésének. Az utólag, nem kellő szakértelemmel beépített vagy eleve gyengébb minőségű fogyasztók szintén veszélyforrást jelenthetnek. Így a legfontosabb, amit a megelőzés érdekében tenni lehet, az a rendszeres és szakmai szempontból kifogástalan felülvizsgálat, karbantartás. Ha valamilyen fogyasztót – például rádiót, ködlámpát, riasztót – utólag szeretne a tulaj beszereltetni az autójába, a munkát csak a gépkocsitípust jól ismerő szakemberre bízza.

Nem kötelező, de ajánlott a készülék

Hazánkban jelenleg a személyautóknak nem kötelező tartozéka a tűzoltó készülék, ennek ellenére érdemes rászánni néhány ezer forintot, hiszen komoly bajtól menthet meg. A vezető- vagy az anyósülés alá érdemes elhelyezni biztonságos, de szükség esetén gyorsan oldható rögzítéssel.

Egy tűzoltó készülékben nincs végtelen mennyiségű oltóanyag, így a kar folyamatosan nyomásával 10-15 másodperc alatt kiürülhet. Ezért tanácsos inkább szakaszosan adagolni az oltóanyagot.

A kötelezően tartott készülékeket meghatározott időnként, általában egy-két évente meg kell vizsgáltatni, 5-15 évente pedig egy nagyobb karbantartást is igényelnek. A saját elhatározásból vásárolt eszközök bevizsgálása nem kötelező, de aki biztosra akar menni, áldozhat erre is.

Figyelmeztető jel, ha a jármű környezetében üzemanyag szagát érezni, különös tekintettel a gázüzemű járművekre. Ez utóbbiakat nem ajánlatos pincegarázsban vagy szerelőakna felett parkoltatni, és otthoni tankolásuk PB-palackból a legveszélyesebb műveletek közé tartozik – hangsúlyozta Boros Brigitta. Érdemes odafigyelni a járműbe utólag beépített nem gyári – vagy gyári, de nem az adott típushoz tartozó – alkatrészekre is. Fontos, hogy a kipufogórendszer, a katalizátor, illetve a motor egyes alkatrészeinek beépítésekor a forró elemek ne kerüljenek túl közel a mellettük lévő egyéb elemekhez, mert azok a nagyobb hőterhelést nem viselik el, és megolvadnak, vagy akár ki is gyulladhatnak.

Ugyanez a helyzet az autó utólagos tuningja esetén is. A gyári rendszereket csak kisebb tartalékkal tervezik, az ezt meghaladó teljesítménynövelés során keletkező többlet hőfejlődés vagy nyomásnövekedés szintén tüzet okozhat. Ezek a károsodások elkerülhetők, ha az átalakítást szakmailag felkészült műhelyben végzik.

Az elektromos meghibásodások mellett az utastérben legtöbbször a dohányzás miatt keletkezhet tűz, a lehulló parázs ráadásul veszélyes manőverekre késztetheti a sofőrt. A műszerfalon hagyott gázöngyújtó kánikulában képes felrobbanni, de a dioptriás szemüveg vagy folyadékkal töltött flakon és üveg is veszélyes lehet, mert a tűző napon hagyott autóban a „lencsék” által összegyűjtött napsugarak jó esetben is égésnyomot vagy olvadást okoznak.

Ha mégis baj történne, az első és legfontosabb, hogy nem szabad pánikba esni, hiszen azonnali és nyugodt cselekvés szükséges – tanácsolta Boros Brigitta. Mint mondta, ha az utasfülkében égett szagot érezni, és apró füstcsík kezd terjengeni a műszerfal mögül, vagy a motortérben az üzemanyag-ellátó rendszer hibája miatt keletkezik tűz, amit hirtelen erős üzemanyagszag, majd a motortérből kiáramló füst jelez, azonnal meg kell állni, és le kell venni a gyújtást. Fontos ugyanakkor, hogy az azonnali megállás ne hirtelen padlóféket jelentsen, hanem a többi jármű – főleg a mögöttünk haladó – biztonságát figyelembe véve gyors fékezést.

A megállást követően el kell hagyni a járművet, és mindenkit biztonságos távolba helyezni.

„Amíg valaki veszélyben van, nem fontos, mi történik az autóval”

– emelte ki Boros Brigitta. Ezt követően mindenképpen értesíteni kell a tűzoltókat, és csak utána megpróbálkozni az oltással úgy, hogy az se a saját, se más testi épségét ne veszélyeztesse.

A motortérben keletkezett tűz oxigénellátása – lecsukott motorháztető esetén – a tető alatt megszoruló füst és egyéb égéstermékek miatt nem tökéletes, ezáltal a lánggal égés intenzitása kisebb. Ám a motorháztető felnyitásával oxigénhez jut a tűz, és emiatt lángok csapnak fel. Ezért csak akkor szabad felnyitni a motorháztetőt, ha kézben van egy működésre kész tűzoltó készülék, de ilyenkor is csak annyira, hogy az oltóanyag biztosan bejusson. Óvatosnak kell lenni, mert a felforrósodott karosszériaelemek és a kiáramló égéstermékek égési sérüléseket okozhatnak.