Érdemes tájékozódni mik is a lehetőségek

Az elmúlt években változott a jogosultsági jogviszony, van, ami beleszámít a negyvenéves munkaviszonyba, s van, ami már nem. Öregségi teljes nyugdíjra – életkorától függetlenül – az a nő jogosult, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és abból legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett, valamint az a – vér szerinti vagy örökbefogadott – súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban részesülő nő, aki legalább 30 évet keresőtevékenységgel szerzett.

A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

A jogosultság megállapítása során lényeges, hogy a jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel. A jogosultsági időnek csak a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő minősül. Ilyennek tekintendő továbbá az az időszak, amely alatt a jogosult terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást elősegítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban részesült. A jogosultsági időnél a szolgálati idő bővebb, ennek minősül például az 1998. január 1-je előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama, az ápolási díj folyósításának időtartama, a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő, a munkanélküliség esetére járó ellátások időtartama. Ezek az időtartamok azonban jogosultsági időként nem vehetők figyelembe. Szintén nem vehető figyelembe a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama, az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő, a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybe vett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül például a prémiumévek programban való részvétel időtartama – függetlenül attól, hogy a résztvevőt kötelezték-e munkavégzésre, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás időtartama alatt végzett alkalmi munkavállalói napok, az egyszerűsített foglalkoztatás alá tartozó munkavégzés időtartama, a gyermekgondozást segítő ellátás.

A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok esetében szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy kizárólag a tagság tényleges időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem.

Ekkor számít bele a nyári gyakorlat

A szakmunkástanuló, szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata kizárólag abban az esetben számítható be jogosultsági időként, ha arra vonatkozóan fellelhető bejelentési adat. Tekintettel arra, hogy a szakmunkástanulók esetében nemcsak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre áll rendelkezésre bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot kell keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként figyelembe venni a nyári szünet idejére.