Erdészetei génmegőrzés: ez jelenti az erdő jövőjét

Az erdészeti bemutatót a Nébih „140 éves a vetőmagvizsgálat” jubileumi programsorozatának részeként tartották június 11-én, a Turisztikai és Természetismereti Központban Lengyel-Annafürdőn. A szakmai összejövetel célja a hazai erdőgazdálkodásban, illetve az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban alkalmazott génmegőrzési módszerek és pályázati lehetőségek megismertetése volt, amely a magyar erdőgazdálkodás jövőjét közép- és hosszú távon is befolyásolja.

A Nébih és a Gyulaj Zrt. közös rendezvényén a szakma számos képviselője beszélt az ágazatban rejlő lehetőségekről. Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója elmondta: A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás csak úgy tud megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak, ha sikerül felkutatni, megőrizni és céltudatosan hasznosítani a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat. Például az őshonos fafajtákat, amelyek megőrzése és hasznosítása a mindennapi gazdálkodásban kiemelten fontos szakmai feladat.

A tanácskozás központi gondolata volt, hogy a magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát. Dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője hangsúlyozta: alapvető nemzetgazdasági érdek a magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása.

A nap folyamán a Nébih munkatársai bemutatták a hazai őshonos tölgyfajok génmegőrzési módszereit, valamint a helyi szelekciós nemesítési program eredményeként kialakított szaporítóanyag-forrásokat. A mintegy hetven résztvevő megismerkedhetett a kocsánytalan tölgy és az olasz molyhos tölgy génmegőrzésében elért eredményekkel. Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető elmondta, a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében fontos szerepet kaphatnak az eddig kevésbé ismert, az állományokban most is jelenlévő – de szaporítóanyag előállításra nem használt – hazai szárazságtűrő fafajok. A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogent szem előtt tartva kutatták fel az őshonos olasz molyhos tölgy előfordulásokat, és tervezik hasznosítani azok szaporítóanyagát az erdőgazdaságnál.

Délután a jelenlévők a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területén végzett, csaknem két évtizedes munka eredményeivel ismerkedtek. Felkeresték az erdőgazdaság legértékesebb kocsánytalan tölgy genotípusait tartalmazó magtermelő állományt és a tizenöt éve telepített magtermesztő ültetvényt. Lengyel határában megtekintették az egyik erdészeti génrezervátum területnek kiválasztott olasz molyhos tölgy állományt és a benne feltérképezett törzsfákat, továbbá a helyi genotípusok megőrzéséhez szükséges növényanyag előállítását a csibráki csemetekertben.