Ismertették az I. Béla király apátság kutatásával kapcsolatos eredményeket

Vizi Márta régész az előadáson azt a mai napig is zajló munkát értelmezte, amely a közvéleményt is foglalkoztatja. Ilyen például a szekszárdi vár és Béla király sírjának története. Mint ismert, a város központjában található Béla király téren végzett földmunkák, burkolatfelújítások során előkerült leletek bizonyítják az egykori szekszárdi vár falainak meglétét.

A mai Vármegyeháza és környéke a bencés apátság, majd a létrejövő vár területe volt, amelyet fallal és árokkal vettek körül. Az apátsági templom maradványait 1972-re tárták fel, a feltárások alapján a Vármegyeház udvarán Nándori Klára tervei alapján elkészült a templom műemléki bemutatása. Dr. Vizi Márta férjével Dr. Gere Lászlóval számos régészeti kutatást végzett a területen. A Garay pince bejáratánál például három szárkövet találtak a falban, amely alapján igazolhatóvá vált, hogy az apátság alatt volt a bencésekhez tartozó pince, amelynek a lejáratát egykor a mai Vármegyeháza bejáratától négy-öt méterre építették.

A legjelentősebb eredményük, hogy sikerült tisztázniuk, a történelmi belváros plébánia templomában temethették el I. Bélát, bár a sírját sajnos nem találták meg a vármegyeháza északi tratktusa alatt sem a régészek. Az ott talált falmaradványok nem az egykori plébániatemplom maradványai voltak, hanem az apátsági templom gótikus bővítményei.

– Több eredmény van még a Béla király téri kutatásokból, amely a középkori város történetére vonatkozik, és amelyeket még nem publikáltunk. Egy-egy érdekesebb dolognak hosszabb a feldolgozási ideje. A tudományos publikációk esetében pedig el kell telnie két-három évnek, amíg szélesebb körben ismertté válnak – tette hozzá a régész.

Csatorna javítás miatt találták meg

Dr. Vizi Márta és Dr. Gere László A szekszárdi vár története című tanulmányukban arról is írnak, hogyan találták meg az egykori bencés apátság maradványait. A felfedezője Csalog József, a Tolnavármegyei Múzeum igazgatója volt, aki 1941-ben végzett régészeti feltárást egy csatorna javítása kapcsán a megyeháza udvarán. Így talált rá az apátságra, amelynek tervezték a további kutatását is, de arra a második világháború eseményei miatt nem volt lehetőség. A 19. század elején Pollack Mihály tervei alapján megépült Vármegyeháza falai magukba foglalják az egykor itt állt vár falainak maradványait. A felesleges falakat elbontották, az új épület körül tereprendezés történt. A vármegyei közigazgatási központ kiépítésekor minden bizonnyal a vár minden maradványát megsemmisíthették, hiszen nem volt szükség a továbbiakban egy hadászati központra a belvárosban.