Kígyó és szárnyas napkorong az égbe törő obeliszk oldalán

Feró Eszter az építmény tövében tartott összefoglalót, miközben részben állva, részben a lekaszált fűre terített takarókon ülve figyelt rá a hallgatóság. Volt még egy különlegessége az amúgy is formabontó rendezvénynek. Pekingben élő ifjú honfitársunk, Palásti Lajos Erik, mint fő szervező és faddi lévén házigazda, öt kínai vendéggel érkezett a helyszínre.

– A turistacsoport, kiemelkedő szakmai teljesítményeik alapján, magyar- és horvátországi utazási csomagot kapott kínai üzleti partneremtől, a Nature Span cégcsoporttól – mondta el lapunknak Palásti Lajos Erik. – Jómagam kísérhetem őket, s úgy gondoltam, hogy a hagyományos úticélok, Budapest és a Balaton mellett Tolna megyére is ráirányítom figyelmüket. Így a Dúzsi Pincészet, a Mészáros Borház, valamint a Twickel Szőlőbirtok jóvoltából betekintést nyerhettek a szekszárdi borkultúrába, Fadd–Domboriban a Donautica Hotel egyedülálló környezetében megcsodálhatták a Duna-holtág természeti értékeit és különböző vízi sportok kipróbálására is lehetőséget kaptak. Gemencben az ártéri erdővel, a szekszárdi Bati–keresztnél a szőlőtermesztéssel ismerkedtek. Mindannyian örömmel fogadták, hogy Faddon, a Bartal–emlékműnél részesei lehetnek Feró Eszter előadásának. A egyiptológus–történészt, még mint egyetemi hallgatót, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen ismertem meg, s már régebben felhívtam figyelmét a faddi építményre. A tökéletes időzítésnek köszönhetően lehettünk így együtt a helyszínen.

Most pedig a szó Feró Eszteré, akiről érdemes tudni, hogy az Egypt & Austria Society tagjaként kutatási területe az egyiptomi művészet elemeinek felhasználása, azaz az egyiptománia jelensége a hajdani Osztrák–Magyar Monarchia építészetében, képző és iparművészetében.

– Az 1937-ben emelt faddi emlékmű egyiptológiai szempontból kifejezetten figyelemre méltó – hangsúlyozta Feró Eszter. – Hiszen formáját tekintve egyértelműen az ókori egyiptomi obeliszkek mása. Eredetileg ezeket a templomok bejárata előtt állították fel, rajtuk a Napisten kultuszához köthető szövegekkel és szimbólumokkal. Magyarországon a 18. századtól kezdődően indult el egy obeliszk állítási láz, karöltve az úgynevezett egyiptománia jelenségével. A magyar nemesek – angol mintára – kastélyparkjaikat ókori egyiptomi motívumokkal, szfinxekkel és obeliszkekkel díszítették. Hazánkban egyedülálló módon a görög–kínai típusú kertek terjedtek el leginkább, vagyis egy parkon belül az egyiptomi elemeken kívül találkozhatunk görög templommal és kínai pagodával is. Ezt a divatot a szabadkőműves mozgalom honosította meg. A Bartal család Györgymajor nevű birtokán álló oszlop mind méretében, mind díszítésében egyedülálló. Felfedezhetünk rajta egy szárnyas napkorongot is, melynek alsó részéből két kígyó ereszkedik alá. A szimbólum a hajnalban felkelő–újjáéledő Napistent szimbolizálja, és egyben a feliratban Napsugárként említett ifj. Bartal György túlvilági feltámadására utalhat. Egyértelmű forrásunk nincs arról, hogy a Bartalok páholytagok lettek volna, de feltételezhető, hogy ismerték a szabadkőműves tanokat és az ókori Egyiptom iránti érdeklődésük innen is táplálkozhat. A család faddi birtokainak megszerzője, a szépapa Bartal György fiáról 1872-ben a Katholikus Néplap szerint elterjedt a hír, hogy páholytag lehetett. Ifj. Bartal György nagyapja, Bartal Aurél a Szabadelvű Párt aktív tagjaként, a párt elnökével, a korban híres szabadkőművessel, báró Podmaniczky Frigyessel napi kapcsolatot tartott. Ami biztos viszont, hogy a tragikus balesetben 1936-ban elhunyt ifj. Bartal György, az édesapa, Bartal Aurél leírása alapján aktívan érdeklődött az egyiptológia tudománya iránt és mezőgazdasági tanulmányai mellett egyiptológiai témájú jegyzetek is köthetőek a nevéhez. A faddi obeliszk tehát egy olyan fiatalembernek állít tökéletes formában emléket, aki nem csupán a motorkerékpározás szerelmese volt, de úgy tűnik az ókori Egyiptom iránt is rajongást táplált.