Lakott területekre is bemennek a vadak

Az előző ciklushoz képest öttel többet, 67 vadászterületet alakítottak ki 2017 tavaszán megyénkben. Bátaszéken például egy közigazgatási területen két vadászterület is található.

Két évvel ezelőtt még arról számoltunk be, hogy a megye több településén, így Szedresen és környékén, Nagydorogon, Bátaszéken, valamint Dalmand, Tengelic és Bonyhád környékén is vita alakult ki a vadászterületek felosztásánál. Sok múlt azon, hogyan döntöttek a földtulajdonosok, kinek adták a szavazatukat. Ma már Bonyhád kivételével mindenhol nyugalomban és békében teszik a dolgukat a vadászok.

Az Alsónánai Nimród Vadásztársaság vezetését tíz éve vállalta el dr. Berta Attila, náluk a két évvel ezelőtti váltás is döccenők nélkül ment.

– Nagyon egyszerű ennek az oka, a földtulajdonosokkal, nagyobb gazdálkodókkal, a helyi önkormányzattal kiváló a kapcsolatunk, mondta dr. Berta Attila. Nincsenek széthúzások a vadászok között sem, segítünk a helyieknek, amiben tudunk. Támogatjuk a helyi rendezvényeket, legyen az nyugdíjas vagy önkormányzati. A háztáji területeken nem vadászhatunk, de ha kérik, segítünk. Például több róka garázdálkodását jelezték, ezért kérésre három csapdát is kihelyeztünk.

– A nyugodt, békés együttműködés alapja, hogy mindenkinek a véleményét meghallgatjuk – mondta a társaság elnöke, aki hozzátette 3400 hektáros a területük, a vadászok száma pedig 34. Egy harminc milliós értékű vadászházuk is van, öt főt tudnak itt elszállásolni és van benne ötven fő részére tanácsterem. Az alsónánaiak folyamatosan pályáznak, legutóbb élőhely fejlesztésére, és az őzállomány minőségi fejlesztésére nyertek el támogatást. A pályázathoz szükséges önerőt is mindig ki tudták fizetni. Hogy miből van bevételük? Dr. Berta Attila elmondta, egyrészt a tagdíjból (80 ezer forint/év/fő), másrészt a külföldi vendégvadászok fogadásából, harmadrészt a vaddisznóhús értékesítéséből.

A bátaszéki Keskenyi Földtulajdonosi Vadásztársaság a korábbi egyben lévő terület kétharmadát kapta. Így ők hatezer hektáron vadászhatnak közel ötven vadásszal. Molnár István, a társaság egyik vezetője elmondta, a nulláról kellett kezdeniük, még vadászleseket is kellett építeniük miután a másik társasággal szétváltak. Ma már anyagilag ők is stabilak és terveikben szerepel, hogy pályázat útján fejlesztenek, de ehhez az önrészt biztosítaniuk kell. A földtulajdonosokkal jó a kapcsolatuk, ami nem véletlen, hiszen többen közülük a vadásztársaság tagjai is. A korábban haraggal szétváló másik bátaszéki vadásztársasággal is rendeződött a kapcsolatuk – igaz, ott a tagok új vezetőket választottak – ennek bizonyítéka, hogy egy közös apróvad vadászatra meghívták őket, amit ők el is fogadtak.

A megye legtöbb településén napi problémát jelent a lakott területen egyre nagyobb számban megjelenő vad. A megye őzállománya nem mutat növekedést, tehát nem arról van szó, hogy több az őz, hanem arról, hogy alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz, megszokják az ember közelségét, ezért a lakott területekre is bejárnak.

A vadkárprobléma is megoldható

Király István, a megyei vadászkamara titkára elmondta, viszonylag nyugalom van a megyében, a vadászati területeken folyik a szakszerű vadgazdálkodás. Azoknál a vadásztársaságoknál lehetnek gondok, ahol kisebb a vadállomány és kevesebb a bevételük, de a kiadásuk nekik is jelentős. A vadkár több helyen komoly gondot jelent, ennek egyik oka, hogy a szarvas nagyobb állománnyal van jelen, mint indokolt lenne. Ennek a helyzetnek a vadászok egyrészt örülnek, de a másik oldalon viszont a vadkárnál ugyanez több kiadást is jelent. Az új vadászati törvény szerint nem csak a vadásztársaság kötelessége a vadkár csökkentése. Király István hangsúlyozta, ahol van párbeszéd a vadászok és a földtulajdonosok között, ott a vadkárok bejelentésével, azok rendezésével sincs különösebb probléma.