Már hat éve mérik az osztatlan földeket

Dolgoznak a földmérők a tolnai határban, éppen a 076/9-es földrészletet tűzték ki. Kunfalvi János, a Geodézia Földmérő Mérnöki Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, országosan nyolcvanezer földrészletet kellett kimérni, ennek a hatvan százaléka lehet kész. Hat éve tehát folyamatosan folyik a munka. A feladatot azok a cégek végezhetik, amelyek sikerrel pályáztak a Nemzeti Kataszteri Program Kft.-hez, ők bonyolítják le ugyanis a 2022-ig tartó programot.

Évente egy-egy járásban dolgoznak, tavaly a szekszárdi (benne a tolnai) kapott zöld utat. Kunfalvi János elmondta, négyszázötven körüli ebben a körzetben a kimérés, ennek a nyolcvan százaléka már megvan, szeptemberre fejezik be a többit. Idén új területet nem jelöltek ki a megyében, jövőre kerül sorra a tamási, 2021-ben pedig a paksi járás.

Még 2012-ben, vagyis hat évvel ezelőtt június elsejéig lehetett benyújtani az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet a földhivatalhoz, egy nyomtatványon. Akkor a Tolnai Népújság is többször írt erről a lehetőségről, hiszen aki addig beadta a kérelmét, annak ingyen mérték, mérik ki a földjét. Aki ezt a határidőt elmulasztotta, az már csak a saját költségén mérettetheti ki a területét.

Kunfalvi János elmondta, sokan későn ébredtek, és most arra hivatkoznak, hogy ők nem tudtak a lehetőségről. Olyanok is vannak, akik az idős szülők halála után szembesültek azzal, hogy örököltek ugyan földet, de azt nem tudják eladni, mert nincs kimérve. Ők abban bízhatnak, hogy a közös tulajdonon belül a legnagyobb területtel (részaránnyal) rendelkező tulajdonos vagy bérbe veszi, vagy megveszi tőlük az aranykorona részt. Ahol viszont folyik a földmérés, ott már hónapokkal előbb értesítést kap minden érintett a földhivataltól. Az is, aki a földrészleten belül nem kérte a mérést.

A földmérők a helyszínen ellenőrzik, hogy a nyilvántartás (hektár, aranykorona érték) egyezik-e a valósággal. Ezt követően egy ügyvéd összehívja az érintetteket, majd számítógép előtt megpróbálnak megegyezni abban, kinek melyik földterület jut a nagy egészen belül. Ha nincs egyezség, akkor sorsolással döntenek, de erre szerencsére ritkán van szükség. A kimérést követően a földhivatal határozatot hoz, és bejegyzi a területet. Egy földközösségen belül is csak azoknak mérik ki a földjét, akik 2012. június 1-ig ezt kérték, még akkor is, ha a többiek közben meggondolták volna magukat.

Sokba kerül a mérés, ha az állam nem támogatja

Az osztatlan közös földtulajdonok közvetlenül a rendszerváltás után keletkeztek, amikor a volt téeszes területeket kiosztották a tagok között. Ezeket a földeket általában egy nagyobb agrárcég vagy vállalkozás műveli, és a tulajdon arányában (kinek mennyi aranykoronája van) bérleti díjat fizet. A gond akkor van, amikor valaki megörökli vagy egyszerűen csak értékesíteni szeretné a ráeső részt. Aki saját költségén is vállalja a kiméretést, annak először ki kell váltania a tulajdoni lapot, azon szerepel az összes többi tulajdonos neve, tulajdoni hányada. Általában tíz-húsz fős a csapat, de ennél jóval többre is van példa. Ezután egyenként fel kell keresni a tulajdonosokat, a hozzájárulásukat kérni, majd megbízni egy ügyvédet és egy földmérőt, hogy végezze el a többi munkát. A kimérés költsége százezer forint körüli, de afelett is alakulhat, illetve a földhivatali díjakat, ügyvédi költséget is fizetni kell. Ezzel szemben az állami mérés teljesen ingyen van.