Szívesen tervezne egy szép templomot Lovas Ferenc

Szépen felújította a mözsi szülői házát Lovas Ferenc. Pályája kezdetén, a hetvenes években még vacillált, hogy mi legyen: szobrász vagy építész. Az utóbbi mellett döntött, mert a megélhetés biztosabbnak látszott ily’ módon. A művészet iránti érzékenysége, elkötelezettsége így is megmaradt. Az építészet maga is művészet, s az ő épületeit még igényes díszítőelemek is gazdagítják. Munkái között szerepel a tolnai gimnázium, a lovarda, az idősek otthona és a mözsi művelődési ház. Sokat dolgozott őcsényi megrendelésre is – polgármesteri hivatal, iskola, művelődési központ –, családi házak minden környékbeli településen, terménytárolók országszerte épültek a tervei alapján.

Feleségével Szekszárdon él, két fiuk külföldön dolgozik. A mözsi házukat 2008 és 2011 között újították fel, megőrizve a tipikus sváb épület minden fontos elemét. Elöl van két, úgynevezett szép szoba – amit általában csak akkor használtak, ha vendég jött –, hátul pedig a lakórész, ahol a háziak élték mindennapjaikat. 

Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, Lovas Ferenc is hasonló konklúziót von le, mint kortársainak többsége: a szocializmus békés, unalmas időszakát, az eszeveszett verseny, a felszínen maradásért folytatott mindennapos harc követte. A rendszerváltás előtt, ahogy a helyi építészek többsége, ő is a megyei tervező vállalatnál dolgozott. Saját cégét a Kontur-Terv Kft.-t 1991-ben hozta létre. A társaság a gazdasági élet hullámzása szerint létezett és működött: néha egészen komoly bevételeket könyvelt el, máskor még a bérfizetéssel is problémák adódtak. Ha csőstül jött a munka, az okozott stresszt, ha pangott a piac, akkor meg az. Stabilitással kecsegtetett a főépítészi megbízatás. Lovas Ferenc 2004–től 2010-ig volt Tolna város főépítésze. E pozíció másféle feszültségekkel járt, mint az építésziroda-vezetés. Itt azt tudta nehezen megemészteni a szakember, hogy sokszor az építészeti kérdések felvetődésekor is politikai viták bontakoztak ki, és politikai döntés született. De ennek dacára is pályája egyik legszebb időszakának tartja a főépítészi éveket.

Mostanában életműve bemutatása foglalkoztatja leginkább. A mözsi ház falain sorakoznak az üveg mögé bújtatott, lekicsinyített látványtervek. S ennél jóval több anyaga, negyven zsákra való van még a szekszárdi háza padlásán. Rendszerezni kellene, s valami hordozó anyagra kasírozva, bemutatható állapotba hozni azokat!

Kisebb munkákat még vállal, főleg családi házakat tervez. S van két álma. Az egyik megvalósulásához isteni csoda kéne; merthogy olyasmit szeretne csinálni, amire még sosem kapott megbízatást: egy szép templomot. A másik álom könnyen valósággá válhat: két faragás a mözsi művelődési ház szabadtéri színpadának tartóoszlopaihoz. Az eredeti tervben szerepelt ez, csak aztán nem fért be a költségvetésbe. Már a kivitelezéskor tárgyaltak a dunaföldvári fafaragóval, Csepeli Istvánnal, aki a mözsi népcsoportokra jellemző székely és sváb motívumokkal díszítené az oszlopközöket. Pár százezer forintos tétel. Nem elérhetetlen cél…

Az ismert építész fontosabb munkái

A Tolna Megyei Építészeti Kiállításra (1999) a zsűri a következő munkáit jelölte: Széchenyi Üzletház (Szekszárd), 12 tantermes gimnázium (Tolna), Laktanyai lakások (Tolna), Tiffany kisvendéglő (Szekszárd), Mintalakótelep társasház (Szekszárd).

További emlékezetes tervei: Lvov lakótelep, 116. lakás (Pécs), Széchenyi u. 21. üzlet és irodaház (Szekszárd), helytörténeti ház (Dunaszentgyörgy), repülőklub hangárépület (Őcsény), hajléktalanszálló (Szekszárd), idősek otthona (Tolna), erdei vendégház (Kölesd), Deák-ház (Tolna), közösségi ház (Őcsény), óvoda (Tolna), művelődési ház (Mözs), apartman ház (Fadd-Dombori). Emellett számos lakóházat, mezőgazdasági és ipari épületet – főként terményszárítót – tervezett országszerte.

Munkásságát többek között Pro-Urbe Tolna Város díjjal (2009) is elismerték.