Kultúra

2010.10.31. 12:25

Üres szavakkal tele van a padlás

Egy közösséget kialakítani éppoly nehéz, mint fenntartani. Nem szabad meghátrálni a nehézségek elől – ez Csoma József hitvallása. Györe első embere közel három évtizede dolgozik szülőfalujáért ebben a szellemiségben.

Vizin Balázs

– Emberemlékezet óta Ön vezeti a települést. Mi a siker receptje?
– A receptet nem tudom, de néhány összetevő azért körvonalazódik. A helyi emberek érzik, hogy szeretem azt a települést, amiért nap mint nap dolgozom. Engem soha sem a pozíció, vagy az anyagiak motiváltak az elmúlt 28 év alatt. Már fiatalon be akartam bizonyítani, hogy a falvaknak fontos küldetésük van. A Kádár rendszerben a szerepkör nélkülinek minősített településeken fejlesztéseket csak nagyon szigorú feltételek mellett, vagy egyáltalán nem lehetett végrehajtani.

Amikor tanácselnök lettem 1982-ben úgy gondoltam, hogy ezt nem tehetik meg a falun élő emberekkel. Ha lehetőséget kaptam arra, hogy képviseljek egy közösséget, akkor mindent meg kell tennem értük. Polgármesterként is ugyanezt vallom. Sokszor figyelmen kívül kell hagyni a „szabályokat”. Házhelyeket mértünk ki, a vasúti töltésből utakat építettünk, felújítottuk a művelődési házat és még sorolhatnám. Visszagondolva, merészen cselekedtünk, de megérte, mert képes volt fejlődni Györe.
 
– Példaértékű, hogy önállóan működtetnek óvodát, általános iskolát, és még tartalékokkal is rendelkeznek. Hogyan lehet ma mindezt veszteség nélkül fenntartani?
– Az ember sokkal szigorúbban gazdálkodik a község vagyonával, mint a családi kasszában lévő forintokkal. Ezt már gyermekkoromban dédöreganyám megtanította. Megfontolt lépésekkel, költségtakarékos gazdálkodással sok minden elérhető. Azonban nem csak én voltam ezen az állásponton: a györei emberek mindent megtesznek a falujukért. Együtt vívtuk meg a kisebb-nagyobb harcokat. Ez az összetartás, a közös községpolitika nekem is erőt jelentett. Soha nem álltunk be a siránkozók táborába. Voltak nehezebb periódusok, de megpróbáltuk a felmerült nehézségeket kezelni.

A rendszerváltás után sorra szűntek meg a munkahelyek a környéken. Több györei lakos is elveszítette megélhetési forrását. Ezért a településen lévő közösségi épületeket üzemi célra adtuk ki. Cipőüzem, varroda, szőnyeg- és szörpüzem létesült, amely mintegy 80 fő részére nyújtott megélhetést. Az adómentességgel próbáltuk motiválni a befektetőket. Időközben sikerült teljes egészében kiépíteni az infrastruktúrát: ivóvíz, telefon, szennyvíz, gáz, kábeltelevízió. Ezzel a gondolkodással voltunk képesek fejleszteni, és az intézményeinket fenntartani a mai napig.

– Hosszú távra gondolkodtak az Őcsényi Repülőtér Fejlesztő Kht. létrehozásánál is. Miért pont ebben látták a befektetési lehetőséget?
– Arra törekszünk, hogy egy idegenforgalmi központ alakuljon ki. Ez nem mellékesen munkahelyeket is teremtene.  Időközben több nehézségbe is ütköztünk, legutóbb a gazdasági válság okozott kihívást. Szálláshelyek építésére azonban volt kapacitásunk: 12 faházat hoztunk létre, amelyben közel 100 ember tud pihenni. De étterem, és konferenciaterem is színesíti a palettát. Azonban az átütő fejlődéshez megyei összefogás szükséges.

Úgy vélem, hogy ez az egyetlen járható út az idegenforgalom felpezsdítésére. Az M6-os autópálya megépítése jótékony hatással lehet a célokra. Ráadásul jók az adottságok, közel van a Gemenci erdő, a szekszárdi borút, no és persze a Sárköz ezer színű kultúrája.

– Időközben több elismerés is bizonyítja a jó irányt. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét, és a Faluért és a Vidékért díjakat is megkapta az idén.
– Nagy meglepetésként, és még nagyobb megtiszteltetésként éltem meg ezeket. Azonban a díjak nem csak az én munkámat, hanem a mindenkori kollégáim erőfeszítéseit is elismerik. Örömmel tölti el az embert a szakma pozitív visszajelzése. Minden olyan fórumon részt vettem az utóbbi két évtizedben, amelyen a vidék fejlesztéséért szót lehetett emelni. Bár én soha sem a kitüntetésekért dolgoztam, sokkal inkább azért, hogy a faluban végigsétálva egy jót tudjak beszélgetni az emberekkel. Ez jelenti számomra a legnagyobb megbecsülést és elismerést.
 
– A pecabot orsója berozsdásodott már, vagy azért jut ideje kikapcsolódni?
– Nem, bár ez a barátaimnak, vendégeimnek köszönhető elsősorban, ugyanis ők használják rendszeresen, nekem kevesebb időm jut a halastó mellett üldögélni. Nagyon szeretem az állatokat, a kertet. De főként a halastavaimon látom el az éppen aktuális feladatokat szabadidőmben. Örömömre szolgál, hogy ebben már az unokáim is segítségemre vannak.
 

Névjegy:

Csoma József 1950. szeptember 18-án született Györében.

Általános iskolába is ide járt, majd a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett Bonyhádon

A katonaság után több képesítést is szerzett: biztonságtechnikai, kereskedelmi, minőségellenőri.

1982-ig több munkahelyen dolgozott, ekkor került Izmény-Györe tanácsának élére.

1990-től szülőfaluja, Györe polgármestere.

Két lánya született: Bernadett közgazdász, Budapesten él, míg Csilla Bonyhádon dolgozik könyvelőként.

Két unoka boldog nagypapája, Fruzsina 7, míg Noémi 4 éves.


 
 

Általános iskolába is ide járt, majd a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett Bonyhádon

A katonaság után több képesítést is szerzett: biztonságtechnikai, kereskedelmi, minőségellenőri.

1982-ig több munkahelyen dolgozott, ekkor került Izmény-Györe tanácsának élére.

1990-től szülőfaluja, Györe polgármestere.

Két lánya született: Bernadett közgazdász, Budapesten él, míg Csilla Bonyhádon dolgozik könyvelőként.

Két unoka boldog nagypapája, Fruzsina 7, míg Noémi 4 éves. Őszintén szeretem a szülőfalumat és az itt élő embereket, ők adnak nekem erőt a feladatok ellátásához – vallja Csoma József Fotó: Kiss Albert -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!