A városi könyvtár névadója lehet Földi István

Kézdivásárhelyre, Földi István író, pedagógus szülővárosába látogatott egy dombóvári küldöttség pünkösdkor. Szabó Loránd polgármester elmondta, hogy az író személye kapcsolatot jelent a város és az erdélyi település között, hiszen élete utolsó szakaszában Dombóváron élt és dolgozott.

A delegáció felkereste a kézdivásáhelyi művelődési házat, ahol a színházteremben, a színpad felett található freskó egyik felét Földi István festette. Az intézmény vezetője, Lung László elmondta, hogy az író máig hatást gyakorol a településre. Példaként említette, hogy három éve mutatott be a Sepsiszentgyörgyi Magyar Táncegyesület egy olyan népi elemeket felvonultató táncot, amelyet Földi István egyik írása ihletett. A küldöttség segítségére volt az író keresztfia, Ducs László is, aki többek között a Földi Istvánról elnevezett utcát mutatta meg nekik.

A Kézdivásárhelytől tíz kilométerre lévő Bereckre, Gábor Áron születési helyére is ellátogatott a csoport. Ennek az adta az apropóját, hogy Földi István 1942-ben megjelent, Gábor Áron című regényében állított emléket a tüzértisztnek, s a Gábor Áron emlékház udvarán kopjafával tisztelegnek azok előtt, akik ápolják az ágyúöntő emlékét.

A delegációnak a polgármester mellett tagja volt Somlai Adrienn, a Tinódi Ház vezetője és Bán Emma, a Tinódi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény intézményvezetője is, mivel a város a két intézménnyel együttműködve szeretné megőrizni, és különböző programok révén megmutatni Földi István hagyatékát. Az író, pedagógus vezette a dombóvári gimnázium önképzőkörét, amelynek naplóját Takács Istvánné helytörténész már elkezdte feldolgozni. Szabó Loránd pedig a képviselő-testület elé terjeszti azon javaslatát, miszerint utcát nevezzenek el Dombóváron Földi Istvánról, valamint kezdeményezni fogja, hogy az író nevét viselje a városi könyvtár.

Földi István 1903. április 3-án született Kézdivásárhelyen. Ott érettségizett a Minoritarendi Főgimnáziumban 1921-ben, majd a II. világháború után került Budapestre, ahol a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát rajz és ábrázoló geometria szakon. 1929-től a szülőföldjén tanított. Nemerefúvás címmel 1937-ben jelent meg első novellás kötete. 1946 nyarán Tevelen iskolát szervezett a Tolna megyébe telepített bukovinai székely gyerekeknek Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet néven. 1954-ben lett a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese, és 1967-es nyugdíjazásáig töltötte be a posztot. Kőrösi Csoma Sándor emlékére 1955-ben írt színdarabot, melyet az iskola tanulói Gömöry József rendezésében adtak elő.

Az írást nyugdíjazása után is folytatta, Székelynek születtem című művét azonban már nem tudta befejezni. Ötven éve, 1967 nyarán hunyt el Dombóváron. Halála után jelent meg a Századelő az udvartereken, valamint a Mádéfalvától a Dunántúlig című műve. A Székelynek születtem című írását 2014-ben adták ki a szülőföldjén.

Hanol Erzsébet ([email protected]) Bán Emma, Szabó Loránd és Somlai Adrienn Kézdivásárhelyen (Beküldött fotó) -->