Áder János: Március 15. a haza szolgálatának ünnepe

Március 15. örökre szólóan nemzeti önbecsülésünk és a haza legjobb tudásunk szerinti szolgálatának ünnepe – mondta a Parlamentben elmondott ünnepi beszédében Áder János köztársasági elnök csütörtökön, a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadása előtt.

Az államfő úgy fogalmazott: 1848. március 15. világossá tette: a magyarok nem akarják kiengedni kezükből a saját sorsuk feletti döntés jogát.

A forradalom első évfordulóján, 1849-ben, a honvédő háború közepette csak keveseknek jutott idejük az ünneplésre; március 15. hősei különböző posztokon, de mind a haza ügyét szolgálták – emlékeztetett.

Pedig a százhetven esztendővel ezelőtti forradalom – ahogy Kossuth fogalmazott: – „lármájából” a magyarok igazságot kereső, szabadságban reménykedő hangja hallatszott fel az égre – fűzte hozzá.

Áder János elmondása szerint ekkor bebizonyosodott, hogy a magyarok ragaszkodnak szabadságjogaikhoz, a nemzeti függetlenséghez, a haladás szelleméhez, és hajlandók áldozatot hozni érte. Ha kell vitákban, ha kell, heves ütközetekben, de – miként az áprilisi törvények kimondták – „jogban és érdekben” egyesítve.

„Ezért nem tudta kikezdeni 1848-49-et sem az idő, sem az elhallgatás, sem a történelemhamisítás, sem a kisajátítás. Az elmúlt 170 év politikai csörtéi során el-eltévedő pengék sem tudtak sebet ejteni rajta”

- fogalmazott.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: március 15. örökre szólóan nemzeti önbecsülésünk és a haza legjobb tudásunk szerinti szolgálatának ünnepe. Ezért vált hagyománnyá és ezért köszöntik ezen a napon mindazokat, akik a legjobb tudásukkal szolgálnak – méltatta a kitüntetetteket.

Mint hozzátette, a nemzeti ünnep alkalmából díjazott művészeket, tudósokat, közéleti személyiségeket ma is a tenni akarás, a haladás eszménye sarkallja egyre jobb és jobb teljesítményre.

Ők azok, „akik művészetükkel örök érvényű értékeket képviselnek, hűek nemzeti hagyományainkhoz, s egy zavaros eszméktől terhelt világban is meg tudják mutatni, mi a katarzis.

”Akik tudományos munkájukkal, kutatásaikkal egyszerre a jelent és a jövőt is szolgálják. Azokat, akik szorgalmukkal, fáradhatatlanságukkal, elkötelezettségükkel mindannyiunknak példát mutatnak„

- emelte ki az államfő.

Áder János a kitüntetettekhez fordulva köszönetet mondott, amiért tehetségükkel, szorgalmukkal, hűségükkel, józanságukkal, áldozatukkal, türelmükkel példát mutatnak és ezzel másokat is jobb teljesítményre sarkallnak.

Mint minden évben, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján idén is átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendet a Parlamentben, a kupolacsarnokban. Összegyűjtöttük a díjazottakat.

KOSSUTH-DÍJ

SÁRA SÁNDOR Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Duna Televízió volt elnöke Kossuth-nagydíjban részesült.

BERKESI SÁNDOR Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának docense, a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott zenei igazgatója, a Debreceni Református Kollégium Kántusának vezetője.

ESZTERGÁLYOS CECÍLIA Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész.

FARAGÓ LAURA énekművész, népdalénekes, etnológus, zenepedagógus.

FARKAS ÁRPÁD Babérkoszorú díjas és József Attila-díjas író, költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

GESZLER MÁRIA Munkácsy Mihály-díjas keramikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

GYÖRFI SÁNDOR Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész.

KISS BENEDEK Babérkoszorú díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

LANTOS ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének egyetemi tanára.

LENGYEL GYÖRGY Jászai Mari-díjas rendező, kiváló és érdemes művész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professor emeritusa.

OLÁH ZOLTÁN Harangozó Gyula-díjas balettművész, a Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa, a Magyar Táncművészeti Egyetem Klasszikus Balett Tanszékének adjunktusa.

PÉRELI ZSUZSA Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, gobelinművész, kiváló és érdemes művész.

RIEGER TIBOR szobrászművész.

SÜMEGI ESZTER operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház szerződéses magánénekese.

TORDAI TERI Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész.

ZÁDORI MÁRIA Liszt Ferenc-díjas énekművész, kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

SZÉCHENYI-DÍJ

DR. BIRÓ LÁSZLÓ PÉTER, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete Nanoszerkezetek Osztályának kutatóprofesszora.

DR. BITSKEY ISTVÁN, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa.

DR. CZIGÁNY TIBOR gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, a Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport vezetője.

ECKHARDT MÁRIA Erkel Ferenc- és Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont nyugalmazott alapító igazgatója és volt tudományos igazgatója.

DR. FELINGER ATTILA, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézete Analitikai és Környezeti Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

DR. FÜREDI ZOLTÁN, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora.

DR. GRÁNÁSY LÁSZLÓ fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézetének tudományos tanácsadója.

DR. HAMZA GÁBOR, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének egyetemi tanára.

DR. HOPPÁL MIHÁLY, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete Etnológiai Osztályának tudományos tanácsadója, az Európai Folklór Intézet alapítója és volt igazgatója.

DR. HORNOK LÁSZLÓ, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara Növényvédelmi Intézetének professor emeritusa.

DR. HUNYADY LÁSZLÓ, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europeae tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, az Élettani Intézet igazgatója, egyetemi tanár.

DR. KÁSLER MIKLÓS, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja.

DR. KRISZTIN TIBOR, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézete Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

PÉCELI GÁBOR, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének egyetemi tanára.

DR. PÓSFAI GYÖRGY, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja Biokémiai Intézetének igazgatója, a Genommérnöki Kutatócsoport vezetője, tudományos tanácsadója.

DR. VARGA ZOLTÁN SÁNDOR, a biológiai tudomány Eötvös József-koszorús doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézete Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének professor emeritusa.

Borítókép: MTI / Koszticsák Szilárd