Gyűrűt adott a néptelen falu

A Csörge-tótól északra, Füstöstó-dűlőben található helység kicsiny mivolta ellenére sem bizonyult szűk­markúnak felfedezőivel. Az utóbbi évek alapos műszeres terepbejárásának köszönhetően százötven darab Árpád-kori lelet és néhány más korból származó tárgy került a Wosinsky Mór Megyei Múzeum gyűjteményébe. A bevezetőben említett, úgynevezett lakatdíszes gyűrű a 16. század jegyeit viseli magán.

– Aranyozott ezüstből készült – kezdte a lelet bemutatását K. Tóth Gábor, az intézmény munkatársa. – A gyűrűkarika külső oldalán sűrűn rovátkolt borda fut körbe. A karika a fej felé enyhén kiszélesedik, gótikus levélmintával díszített. A gyűrűfej négyzet alaprajzú, sarkaiban karmok fordulnak befelé, melyek négyes tagolású foglalatot vesznek körbe. A foglalatokban – szintén négy-négy karommal rögzítve – kis rubinvörös színű köveket helyeztek el.

A 16–17. században a gyűrűket változatos formákban készítették. Aranyozott ezüstgyűrű, lakatos csüngőkkel és ékkövekkel díszítve viszont nem sok akad. Tolna megyében az egykori Ete nevű mezőváros határában elrejtett kincsleletben két lakatos gyűrű is napvilágot látott 1966–67-ben. Ezt a leletegyüttest és a gyűrűket néhai Parádi Nándor, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa ismertette.

Az etei egyes számú aranyozott ezüstből készült. A gyűrűkarika hosszában rovátkolt, a gyűrűfejhez csatlakozó részen kétfelé ágazik. A szalag külső oldalára sűrűn rovátkolt huzalt forrasztottak, mely gótikus levélmintával kapcsolódik a gyűrűfejhez. A négyzet alakú fej alapja lemezből kivágott, többszörösen tagolt, bepödört szélű levél, amelyre két magas, hengeres foglalatot forrasztottak. A foglalatokban négy karommal rögzített kis rubinvörös színű spi­nellkövek vannak. A gyűrű tengelyében karikán egy-egy kicsiny lakatalakú csüngő található. A karika külső átmérője 2,6 cm, a karika belső átmérője 2,2 cm, a gyűrűfej szélessége 1,2 cm.

A hármas számú ugyancsak aranyozott ezüstből készült. Kialakítása hasonló az egyes számúhoz. A különbség csak annyi, hogy kettő helyett négyköves foglalat látható rajta ugyanennyi lakatalakú csüngővel. A karika külső átmérője 2,7 cm, a karika belső átmérője 2,3 cm, a gyűrűfej szélessége 1,6 cm. Parádi Nándor a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből említett még két lakatos gyűrűt, melyek szintén kettő, illetve négy kővel és lakattal voltak díszítve. Sajnos ezek ismeretlen lelőhelyről kerültek be a Nemzeti Múzeumba.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a Füstöstó-dűlői gyűrűnek a legközelebbi párhuzama az etei kincslelet hármas számú gyűrűje, valamint a Nemzeti Múzeumban őrzött négyköves gyűrű.

Krisztus- monogram

Miután ujjgyűrű már a csiszolt kőkor óta, tehát több mint tízezer éve létezik, nem véletlen, hogy megyénkben sem tartozik a ritka leletek közé. Összeállításunkban néhány érdekességet mutatunk be a régészek által fellelt ékszerek köréből. Gaál Attila a Sió-híd közelében található, török kori palánkvár 1974-ben kezdődő feltárásakor személynévvel jelzett gyűrűt is talált. Zalai Gaál István 1984-ben a mórágyi Tűzkődombon az i. e. IV. évezredbeli lengyeli kultúrát kutatta: az egyik csontvázon három rézspirál ujjgyűrű volt. Faddon 2002-ben Ódor János két római kori sírt is feltárt, az egyikből Krisztus-monogramos, bronz pecsétgyűrű került elő. Dr. Vizi Márta 2011-ben Szekszárdon, a vármegyeháza melletti munkaterületen Árpád-kori leleteket hozott a felszínre, köztük bronzból készült, illetve úgynevezett rosszezüst gyűrűt. Tavaly dr. K. Németh András a középkori Dáróvár, a mai Jágónak északi határának műszeres leletfelderítésekor 16. századi ezüst pecsétgyűrűre bukkant. Ez a tárgyi emlék a múlt év szeptemberében volt a hónap műtárgya.