2004.10.28. 01:14
Már nem elérhetetlen álom az otthoni filmnézés
Akkor vált a hétköznapok részévé a házimozizás, amikor a nagyobb bevásárlóközpontok polcain megjelentek az első komplett szettek, általában ötvenezer forint körüli áron. Persze azonnal tudta mindenki, hogy ezek teljesítménye még nagyon messze van az igazi moziélménytől, de ismerkedésnek azért megfelelt.
Van azonban egy nagy probléma a mindent elborító szett-rengeteggel: a vásárló elbizonytalanodik, hogy vajon az árakon kívül milyen különbségek vannak a készülékek között. A választás előtt fel kell mérni a saját igényeinket. Teljesen fölösleges például egy több százezer forintos hangrendszerbe beruházni, ha azt panellakásunk kisebbik szobájában egyszerű, 55 centiméteres képátlójú mono tévénkhez kívánjuk kapcsolni. Egy komolyabb tévé az árát tekintve semmiképpen nem illik a belépő kategóriás berendezések sorába: egy 70 centiméteres képátlóval bíró készülék 80–120 ezer forint közötti áron már minőségi ugrást jelenthet a házimozizásban.
Az 50–60 ezer forintos, hangrendszerrel egybeépített házimozirendszert választva az átlagos DVD-k hangbéli képességeinek jó része kihasználható, bár az olcsóbb készletek többségére jellemző egyutas hangsugárzók még a Dolby Digital hangtartományát is csak üggyel-bajjal fogják át.
A DVD és házimozi megjelenése a piac jelentős kiszélesedéséhez vezetett. A közismert otthoni audiovizuális berendezések gyártói mellett számos új márka tűnt fel, és jó néhány, korábban más területen működő cég is beszállt a versenybe. A kezdetben szakboltokban, majd elektronikai áruházakban megvásárolható berendezések ma már a legkisebb műszaki boltokban is beszerezhetők – kérdés persze, hogy milyen minőségben és milyen áron.
