2004.10.19. 07:00
Számos veszélyeztetett nő nem is hallott a betegségről
A betegek éjjelét és nappalát egyaránt megkeseríti az alagút-szindróma. Kezdetben általában a kézen jelentkeznek bizsergő, zsibbadásra utaló tünetek. A betegség súlyosbodását a környező izomcsoport fokozódó bénulása jelzi. Különösen a monoton munkát végzők veszélyeztetettek.
[caption id="" align="alignleft" width="133"] Számítógépes munka közben óránként tartson pihenőt. Végezzen csuklókörzéseket, mozgassa meg vállait.
[/caption]Már a nevében is utal a bajra az alagút-szindróma: a test különböző pontjain egy csatornában áthaladva az idegszálak nyomás alá kerülnek – mondja dr. Hável János, a budapesti Szent János Kórház idegsebésze. – Ez a rendellenesség olyan területeken alakul ki, ahol az izmok között hasadékok, csontok, szalagok húzódnak, például a csípőnél, a lapockánál, a vállaknál, a bokában és a csuklóban.
Háromszor gyakoribb a betegség nőknél, mint férfiaknál. Egy adott ízület- és izomcsoport túlzott igénybevétele előidézheti a panaszok kialakulását. Különösen azokat fenyegeti az alagút-
betegség, akik a kezükkel gyakran ismétlik ugyanazokat a mozdulatokat, például gépsor mellett vagy számítógépnél. Veszélyeztetettek a bolti eladók, a sportolók és a rakodók. Kedvez a betegség kialakulásának az ülőmunkával párosuló rossz testtartás is. A csapott válltartás és a cipelés zavarhatja a nyaki idegek működését.
Az alagutak beszűkülését túlterhelés, rossz testtartás, anyagcsere- és hormonális zavar is okozhatja. A betegség felismerését nehezíti, ha több testtájékon és egyszerre több ideget érint az elváltozás.
A panaszok oka mindig az átmenetileg vagy tartósan nyomás alá kerülő rostok működésének zavara. Kezdetben a beteg csak enyhe bizsergésre panaszkodik. Később a bőrfelület izzadságtermelő képességének csökkenése tartós zsibbadáshoz vezet. A betegség súlyosbodását a környező izomcsoport fokozódó mozgásképtelensége, bénulása jelzi. Éjszakánként a kellemetlen tünetek rosszabbodhatnak, mert az alvó ember nem tudja számára fájdalommentes pózban tartani a testét.
Az a legfontosabb, hogy az érintett helyen az ideg összenyomódása enyhüljön vagy megszűnjön. Ha a panaszok túlerőltetésből fakadnak, akkor pihentetéssel orvosolható a baj. Súlyosabb esetben gyógyszeres kezelés válhat szükségessé. Ma már léteznek hosszú hatású, helyi gyulladáscsökkentő készítmények, amelyek enyhítik a fájdalmat. Ha nem megerőltetés áll a panaszok hátterében, elkerülhetetlen az alapos kivizsgálás.
Az idegek összenyomódásának helye a mai modern orvosi műszerekkel – röntgennel, computertomográffal (CT) és mágneses rezonanciás készülékkel – pontosan megállapítható. Ha a reumatológus javasolta fájdalomcsillapító és fürdőkezelések, valamint a gyógyszerek nem hatásosak, sebészi beavatkozás javasolt. A műtéttel a szorítást igyekeznek oldani. Előfordulhat, hogy magát az ideget kell áthelyezni.