Ország-világ

2004.11.26. 01:05

Ukrajna: állóháború

Külföldi közvetítők próbálkoznak a válsághelyzet megoldásával a Dnyeper két partján. Egy elemző szerint Viktor Juscsenko hatalomra segítése Lengyelország hatalmi törekvéseit szolgálná.

Csák E.

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Az orosz–EU csúcstalálkozón Putyin orosz elnök tiltakozott amiatt, hogy Ukrajnát káoszba sodorják
[/caption]Viktor Juscsenko, a magát győztesnek kikiáltó ellenzéki elnökjelölt azt kérte az ukrán legfelsőbb bíróságtól, hogy nyilvánítsa érvénytelennek az elnökválasztást, amelyet a választási bizottság szerint ellenfele, Viktor Janukovics kormányfő nyert meg.

Maga az elnökválasztásról szóló ukrán törvény nem számol a választás érvénytelenné nyilvánításának lehetőségével. A hír kapcsán Volodimir Litvin, az ukrán parlament elnöke kifejtette, hogy „a döntéshozatal súlypontja áttevődött a bírói hatalomhoz”.

Litvin a kialakult helyzet három lehetséges megoldását sorolta fel: feltételek nélküli tárgyalások az érintettek között; Janukovics győzelmének elismerése Juscsenko részéről és cserébe Juscsenko kinevezése kormányfővé; a második forduló, vagy a teljes elnökválasztás megismétlése. 

A törvényhozás elnöke ugyanakkor elismerte, hogy a felsorolt megoldások többségének még nincs meg a törvényi alapja.
Lech Walesa volt lengyel elnök egy kijevi nagygyűlésen bejelentette: valamennyi féllel tárgyalni fog.

Walesa az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselőjeként érkezett az ukrán fővárosba. Hírek szerint a litván elnök is részt vesz a közvetítési kísérletekben.
Ellenzéki tüntetők előtt felszólalva Viktor Juscsenko elnökjelölt követelte: a hatalom mondjon le arról, hogy erővel kívánja megoldani a konfliktust. Janukovics kormányfő kezdeményezte – a belügyminiszter kivételével – a rendvédelmi szervek vezetőinek leváltását. Ennek oka az, hogy sok rendőr jelentette be nyíltan: „a nép választását” támogatja.

Nagyhatalmak uralma sok évszázadon át

Észak- és Nyugat-Ukrajna a 9–12. században a Kijevi Birodalom magja volt. Összeomlása után Nyugat-Ukrajnában megalakult a Volínia-halicsi Nagyhercegség, amely 1340-ben átmenetileg Lengyelországhoz került. Dnyeper-Ukrajna Kijevvel litván fennhatósággá lett. A lublini unió szerint (1569) Ukrajna nagyobb részén közvetlen lengyel uralom érvényesült. Ukrajna 1654-ben a moszkvai cár kezébe ment át, aki azonban 1667-ben csak a Dnyeper folyótól keletre eső területet tudta megszerezni. A lengyel megosztottság miatt a maradék Ukrajna Volíniával Oroszországhoz, Galícia (Halics) Ausztriához került. II. Katalin cárnő idején az addig török uralom alatt lévő Krím is betagozódott. Szovjet-Oroszország a breszt-litovszki béke megkötésekor 1918-ban a független Ukrajna elismerésére kényszerült. A polgárháború nyomán 1921-ben létrejött az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, amely 1922-ben belépett a Szovjetunióba. Nyugat-Ukrajna (Volínia és Kelet-Galícia) a szovjet–lengyel háború után 1920-ban Lengyelországé lett, 1939-ben azonban a Szovjetunió az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolta. Kárpát-Ukrajna 1945 után vált az ország részévé, 1954-ben pedig az addig a Szovjetunióhoz tartozó Krím is újra ukrán fennhatóság alá került. A megosztottság elsősorban a történelmi múltban, a gyakori uralomváltásban gyökerezik Ukrajnában.

Külföldi forgatókönyv az ellenzéki vezér hatalomátvételének segítésére

Viktor Juscsenko hatalomátvételi tervét Zbignew Brzezinsky egykori amerikai elnöki tanácsadó és két fia dolgozta ki. Legalábbis ezt állítja az Orosz Politikatudományi Intézet igazgatója. Szergej Markov szerint a kampányban kulcsszerepe volt egy másik lengyelnek is: Andrian Karatnickynek, az amerikai Freedom House alapítvány vezetőjének. A terv célja az, hogy Juscsenko elnöksége esetén Lengyelország „atyáskodna” Ukrajna fölött. A lengyel politikai elit azt szeretné, hogy az Európai Unióban olyan befolyása legyen, mint Franciaországnak és Németországnak; ehhez lenne jó eszköz Ukrajna „leválasztása” Oroszországról. Markov hozzátette: az Egyesült Államokban élő nagyszámú lengyel gyűlöli Bush elnököt. Juscsenko hatalomra segítése arra is alkalmas lenne, hogy összeugrassza őt Putyin orosz elnökkel. Hárompontos rendezési tervet terjesztett elő Aleksander Kwasniewski lengyel elnök, akit Leonyid Kucsma leköszönő ukrán államfő kért fel közvetítésre az ukrajnai konfliktus politikai megoldása érdekében.

Csák E. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában